Korábban készítettem egy összefoglalót alapvető tudnivalókról, ezt most (kicsit bővítve) itt is megosztom veletek. Ha egy termék, szolgáltatás vagy csoport stb. (zenekar, egyesület stb.) neve kapcsán kívánunk jogi eszközöket igénybe venni, az igénybevehető forma a védjegyoltalom. A védjegy tehát a nevet védi, nem magát a terméket.

A védjegyoltalom előnyei:

• vitás, kiélezett helyzetben erős pozícióból indulunk
• bizonyítási problémák kevésbé akadályozzák a jogérvényesítést
• hosszú ideig érvényes (alapból 10 év)
• nehéz törölni

Hátrányai:

• a vállalkozás méretétől függően relatíve drága megoldásnak bizonyulhat, főleg ha hozzáadjuk azokat a költségeket, amik akkor merülnek fel, amikor pl. pert indítunk, tehát utánamegyünk annak, aki visszaél a névvel – ez mondjuk minden jogi eszköz jellemzője
• ha egyszer megpróbáljuk érvényesíteni, csalódást okozhat, hogy milyen lassú, nehézkes a peres eljárás (a költségeiről nem is beszélve) – egy per akár három-négy évig is elhúzódhat, ha az ellenfél felveszi a kesztyűt…

Egyéb fontos dolgok a védjegyekkel kapcsolatban:

Oltalom csak konkrét árukra és szolgáltatásokra szerezhető, ezeket a bejelentéskor kell pontosan és jól meghatározni. Vagyis nincs olyan, hogy „levédtem egy nevet“, hanem olyan van, hogy pl. polók tekintetében levédtem. Ha bejelentéskor eléggé előrelátó vagyok, levédem számítógépes játékokra is. Ha nem, akkor lehet, hogy azt a piacot elbuktam.

A fenti okokból szakember igénybevétele javasolt. Nem jó úgy kidobni 74.800 Ft-ot illetékre, hogy végül le sem védi az ember azt a piacot, ami neki fontos.

Nem lehet minden nevet levédeni. Pl. azt sem, ami már védett (vagy hasonló védett névhez), és azt sem, ami „leíró jellegű“, nincs megkülönböztető képessége. Erről bővebben az alább jelzett honlapokon van szó.

„Kereskedelmi név“: nem igazán jogi fogalom, inkább üzleti. Ha valaki nem védi le a nevét védjegyként, attól még fűződhetnek bizonyos jog által is biztosított igényei a névhez, de ez kevésbé egyértelmű terület. Mindenesetre ilyenkor szóba jöhet a polgári jog által biztosított névhez fűződő jog (ami nem véd termékeket!) és szóba jöhet a versenyjog által biztosított jog, melyet a vonatkozó törvény tilalom formájában határoz meg, ez a tisztességtelen verseny tilalma. Ezek olyan igények, amit bíróság elé lehet vinni, de ha nincs védjegyünk, akkor a bizonyítási teher minket terhel, igazolnunk kell azt, hogy tényleg használjuk, és a használat elér egy bizonyos szintet (intenzitás, földrajzi terjedelem, forgalom).

Domain: attól, hogy regisztráltuk, a név nem lesz védett. Ha használjuk, lehet belőle kereskedelmi név, de a legbiztosabb levédeni védjegyként.

Cégnév: önmagában nem sokat ér. Sajnos a bíróságokon sok az aktakukac, akik hasra esnek egy cégjegyzék láttán, és minden adu ásznak tekintik a vitás ügyekben, pedig több olyan LB jogeset is van, ami kimondja: nem a cégjegyzék, hanem a cég tényleges tevékenysége és ismertsége számít. A cégnév alapján egyébként a fentebb említett oltalom jön létre: a polgári jog által biztosított névhez fűződő jog.
.

Több infóért klikk!

.

Az önkéntes műnyilvántartás valóban hasznos dolog, de ezzel kapcsolatban is érdemes ismerni a gyakorlatot, illetve a jogi hátteret. Amit ide beadunk, annál nem kell bizonyítani, hogy tőlünk származik – ez az előnye. Ez önmagában azonban semmilyen jogcímet nem jelent oltalomra. Az oltalom jogcíme a szerzői jog, tehát annak szabályai alapján lehetnek igényeim, ha koppintják a tőlem származó műveket. Mivel ez is polgári peres útra tartozik, ennek érvényesítésekor megint csak fontos az idő és költségtényező, ahogy a védjegyeknél. Még fontosabb azonban, hogy a szerzői jog csak bizonyos dolgokat véd: az olyan szerzői műveket, amik megütik az eredetiség és egyéni jelleg bizonyos szintjét. Ha pl. egy honlapot nézünk, az nem feltétlenül éri el a szerzői mű szintjét, ahogy az ott található szövegek sem. “Ötletek” pedig semmilyen módon nem védhetők. “Termékek” néha igen, de ez sok mindentől függ…

Eljárás, műszaki megoldás, termék szerkezete vagy külső megjelenése: nem védjeggyel, hanem szabadlommal vagy valamilyen mintaoltalommal védhető. Más a szabályozás logikája, meghaladja a fórum kereteit. Elég jó összefoglaló van az egyes oltalmi formákról az alábbi helyeken:

http://szabadalmi.hu | http://www.vedjegyportal.hu

.
.

Nyugodtan nyaralhatsz míg beregisztrálják

Ezen a héten fontos teendőm, hogy látogatást tegyek a Magyar Szabadalmi Hivatalba és bejegyezzem az augusztusra ígért megaprojektem márkanevét, mint védjegy. Ezzel kapcsolatosan pár dolgot megtanultam – és bár nem akarom elvenni Kollár Adriánék kenyerét, akik készülnek egy MSZH-s interjúval – úgy gondoltam, hasznos, ha leírom tapasztalataimat.

A védjegy lényegében egy szó, kép, szókapcsolat, ábra (továbbiakban: védjegy) levédése kizárólagos használatra. Pontosan egy olyan védjegy-oltalom megszerzése, amely a hivatal előtt is tanúsítja, hogy ezt a védjegyet csak Te vagy az használhatja, akinek engedélyt adtál. Nyilván ez nem azokra az esetekre készül fel, amikor egy sajtó vagy szakmai szervezet ír a márkádról (hiszen az csak jó neked), hanem amikor megpróbálnak hozzád – minden értelemben hasonló – terméket / szolgáltatást piacra dobni, továbbá amikor olyan támadások érnek, hogy a márka vagy a védjegy (persze ez a kettő lehet egy és ugyanaz is) hírnevét, jómegítélését sérti és hogy ne menjek messze: álmárkaként kommunikálnak róla vagy nevében a neten, facebook profilt / csoportot vagy twitter accountot “üzemeltetnek”. No ilyenkor ad erős védelmet a védjegy.

A beregisztrálása nem egyszerű, általában ügyvédi irodák együttműködése ajánlott – én egyedül próbálkoztam meg vele, de persze előzetesen mind egy ügyvédi irodával – mind pedig egy tanúsító (iparágában TOP3) céggel egyeztettem.
A védjegyeknél meg kell határozni az árukategóriákat, amivel azt mondjuk meg, hogy milyen jellegű szolgáltatásokra kívánjuk használni a védjegyet.

Ennek a blognak a célközönségének két marketing védjegyet emelnék ki (ezek nyilvánosan hozzáférhető adatok), egyik a Marketing Navigátor magazin (35-ös osztály : üzleti tanácsadás), a másik pedig az OMA, Gombos Zsolti és Fehér Márton tanfolyamaihoz kapcsolódó védjegy (41-es osztály : oktatás és vizsgáztatás).

A bejelentése egy 4 oldalas űrlapon történik. Kitöltése egyszerű szöveget, ábrát (logót) ki kell tölteni / rá kell nyomtatni vagy ragasztani. Külön kiemelném, hogy a védjegy több ember birtokában is lehet, ez jelölhető az űrlapon. Utána már csak az osztályozás meghatározása van hátra.

Az alapdíja 75.000 Ft. 2 hónap alatt döntik el, hogy befogadják-e (fizetni akkor kell, amikor értesítenek, hogy befogadták), attól számítva 5-8 hónap míg védjegyé emelkedhet az adott kérelem. Viszont a befogási dátumra visszamenőleg már oltalmat nyújt, tehát ha valaki a befogadás után “megtámadná” a védjegyet, akkor pert indíthatunk a “bitorló” (így hívják) ellen. Ha pedig bejegyezték a védjegyet, használható az (R) betű is, ami már egyfajta exkluzívitást, értéket ad a márkának. Komolyá teszi és érzékelteti a célközönséggel, hogy komolyan gondja céljait. A védjegyoltalom 10 évre nyújt jogi biztosítékot, utána meg lehet újítani.

Persze vannak egyéb díjak, gyorsított szolgáltatás, felszólalási díj (ha egy már meglévő védjegyet sértene az igényünk), összefoglalva: “csak legyünk túl rajta” típusú folyamat. Lassú, drága, de legalább a mienk és jogi védelmet ad.

Aki pedig csak egy infóterméket szeretne levédeni a másolók ellen, akkor válassza az azonnal(!) és 5.000 Ft -ért igénybevehető önkéntes műnyilvántartási szolgáltatást, ami perek esetén szintén döntő bizonyíték lehet. Így tett hazánk egyik e-mail marketingese, Erdélyi Norbert is, aki a nemzeti e-mail marketing oktató csomagát védte le így. Ez is nyilvános, bárki számára hozzáférhető adatbázis. De ez nem védjegy, hanem a szöveg egészére ad egy szerzői művédelmet. Nem összekeverendő!

Holnap írok a jövő héten megjelenő, az “Internet vállalkozás haladóknak” című könyvem tartalmáról, Pénteken pedig pontosan dátumokkal publikálom az augusztusi projektem menetredjét (bejelentések, sajtóközlemény időpontja, kampány és bevezetési dátumok). Maradj velem!

.