Anyagi törvényszerűségek

Nem hirtelen jött téma ez, a héten fejeződött be egy kampány, ami ismét megerősítette benne azokat a felfedezéseket, amit egy online vállalkozónak hasznos tudnia. Bár lehet hogy ezeket a törvényszerűségeket már ismeritek, biztos vagyok benne, hogy lesz olyan, akire az újdonság erejével hajt majd

Online üzlet törvényszerűség #1: Az online vásárlók fejében van egy bizonyos lélektani vételár-határ, ami alatt magas magas konverziót érhetsz el, de felette már minden egyes vásárlásért meg kell küzdened. Nyilván aranyszabály nincs, de ezek a lélektani határok 5 000 Ft, 15 000 Ft és 50 000 Ft.

Függően attól, hogy magánszemélyről , kis költségvetésű cégről van szó vagy egy erős anyagi háttérrel rendelkező vállalkozásról. Ezek a lélektani határok általában igazak infótermékre, online megrendelhető könyvekre és szolgáltatásokra is.

Online üzlet törvényszerűség #2: Soha sem felejtem el, amikor Kasza Tomi barátommal beszélgettem kedvenc kávézónkban és azt mondta Nekem:

“Norbi Neked az a bajod, hogy olcsó vagy. Nem vesznek komolyan.”

Miután már más is mondta ezt nekem, emeltem az áraimat és valahogy nem lett kevesebb ügyfelem, sőt több lett és minőségiek. Amikor megkérdezik, hogy mennyiért menedzselek egy Facebook oldalt egy cégnek, én meg azt mondom havi 40 000 Ft -tól, akkor van úgy, hogy picit tátva marad a szájuk, de meg sem fordul a fejükben, hogy ezért a pénzért kontárkodást kapnak.

Ezzel nem azt mondom, hogy a drága az jó (mert nyilván ők is megkapták a részletes szolgáltatás leírását és azt is, hogy a referenciám pl. a Peugeot és a Chevrolet egy-egy kiemelt kereskedése), hanem hogy ha azért vagy olcsó, hogy ügyfeled legyen, akkor a fejükbe elhelyeznek egy olyan helyre, ami egészen másabb hely, mint amit egy olyan kap, aki elkéri a szolgáltatásáért a rendes piaci árat.

Online üzlet törvényszerűség #3: Amíg nem tapasztaltam, én sem hittem el de igaz, hogy ha többféle csomagod van vagy egy terméknek többféle változata, akkor az fog fizetni legelőször, aki a legdrágább változatot vásárolta meg és előfordulhat az, hogy aki a legolcsóbb terméket változatot vette meg, az “elfelejti” befizetni az ellenértéket.

Sőt, a legdrágább termékek rendelői fizetnek a leggyorsabban.

Online üzlet törvényszerűség #4: Népszerűsíteni egy oldalt lehet ingyen is, de tudni kell, hogy ez az út lassabb lesz és több munkával fog járni és van egy bizonyos határ, amit ingyenes marketing eszközök alkalmazásával nem lehet átlépni. Soha sem értem azokat a megkereséseket, amikor azt mondják nekem, hogy

“Jövő héten benne akarok lenni a Google TOP10-ben!”

Erre szoktam mondani, hogy fizetett hirdetéssel benne lesz, de organikusan nem. A marketingbe és az eredményekbe invesztálni kell és sajnos egyre többet. De ha jól csináljuk, akkor nem kidobott pénz lesz, hanem kimutathatóan megtérül (ezt csúfolják ugye ROI-nak, ami a belefektetett pénz megtérülését fejezi ki százalékos értékkel).

.

.

.

A borító

A múltkori elemzés után akkor folytassuk.  Következik az “Interaktív performance. Az új média platformjai, az ágens és a közösségek” c. fejezet. Az első pár oldal lényegében az Új média bevezetése, ezen kívül az online közösségekről esik pár szó. Dög unalom, a biztosítékot a gondolkodás egyensúlya c. grafikon csapta ki, amely az analitikus-, a design- és az intuitív gondolkozását jeleníti meg egy ábrán. Na innentől kezdve már csak jó jöhet

“Az online kapuk őrei: infrastruktúra, interfész, mediatizálódás” – Sávszélesség, penetráció, mobileszközök, virtuális világ leírásának egyvelegével indít. Nekem se eleje se vége, bár találtam egy igen érdekes mondatot:

A műszaki eszközökről írja, hogy a szórakoztató funkcióról a funkcionális szórakoztatásra helyeződik át a hangsúly. – De milyen igaz. Vagyis a szórakoztatás ma már nem funkció, hanem egy minimálisan elvárt igény. Minden funkciónak hasznosnak kell lenni, miközben szórakoztat. Ez elsősorban a böngészővel rendelkező televíziók és mobileszközök kapcsán került megemlítésre.

Jó pár bekezdés megint untató, aztán jön a Freemium-modell (Nicolas Pujol -t megjelölve forrásként). Amely szerint a szolgáltató egy ingyenes terméket ad, amelynek egyes részei prémium díjért használhatóak. A felhasználóknál jól kimutatható a konverzió (prémium funkció vásárlása), az ingyenes felhasználók pedig tudásmegosztást szolgáltatnak (pl. hibajavítás, mit kellene még fejleszteni?) a gyártónak. Működik! 62. oldal.

“A közösségek, az ágens és a márkák”

Egyébként a fejezetet Fehér Katalin, az Akadémia kiadó vezető szerkesztője írta. Új média kutató. (Ezt a munkaköri leírást azért megnézném…)

Folytatva a könyvet az alulról jövő kezdeményezésekről kapunk információkat. A másnéven “grass roots” – amikor egy személy, csoport vagy közösség saját maga épít fel egy kezdeményezést.  Egy bloggerrel példálózik, aki a legrosszabb PC-s játékokról készített videós összefoglalókat, ami nagyon népszerű lett a játékosok körében. Van még pár példa a közösségépítésre (pl. Djuice kiválás és Zynga FB játékok). A maradék 4 oldal átaludható.

“E-kereskedelmi üzleti modellek és koncepciók”

Na ez egy nagyon hasznos bekezdés. Aki az interneten akar pénzt csinálni ezt olvassa el. Mindjárt egyből az üzleti modell 8 kulcseleme (72. oldal):

1. Miért tőlünk fognak vásárolni?
2. Mivel / hogyan keresünk pénzt?
3. Célpiacunk?
4. Konkurenciák?
5. Identitásunk, előnyeink?
6. Stratégia a célközönség figyelmének elnyerésére?
7. Szervezeti forma, fejlődés?
8. Csapat, kompetencia, tapasztalat?

A továbbiakban már az online üzleti modellekről van szó: Portál és Vortál (vertikális. Pl. a marketing hírek iránt érdeklődők portála), Kereső, tartalomszolgáltatás, tranzakcióbróker, elektronikus piac (Vatera), online szolgáltatás (Pl. ingyenhívó, webgalamb), közösségi oldal.

Persze ezek részletesen is ki vannak fejtve – nagyon hasznos. Ajánlom mindenkinek ezt a részt. Bár kevés a magyar példa, egyetemi anyag szintén, de hasznos. 92. oldal.

Folyt. köv.

.

A legnagyobb hazai marketing RSS hírportál

.

.