.

.

Garantáltan kielégíti az információ éhségedet.

.

.

.

Megéri hirdetni?

Úgy ahogy alapszabály, hogy nem lehetünk minden egy vállalkozásban és nem adhatjuk el termékeinket mindenkinek, úgy a marketing eszköztárunk sem állhat mindenből. Szembe kell állítani vele a céljainkat, célközönségünket (na meg az ő szokásaikat) és egyebek mellett a pénztárcánkat is. Nem is olyan régen olvastam egy szakmailag középszerű blogban, hogy a TV -ben való hirdetés már a kis- és középvállalkozásoknak is való. Természetesen aki kicsit is jártas a reklám- és marketing világában tudja, hogy ez a kijelentés egy megalapozatlan, felelőtlen kijelentés.

Ennek (is) hatására, de ettől (is) függetlenül, úgy gondolom, hogy kicsit tegyük rendbe ezt a kérdést. Beszéljenek inkább a tények a saját, személyes érdekeim helyett:

A Nemzeti Hírközlési Hatóság becslései szerint a 3,8 millió magyarországi háztartásból hárommillióban van valamilyen előfizetéses televíziós szolgáltatás. A fennmaradó 800 ezer háztartásban a tető- vagy szobaantennával fogható műsorokat vagy ingyenesen elérhető műholdas adásokat néznek.
A háztartások 54 százalékában egy televízió van, 36 százalékában kettő, és csaknem minden tizedik háztartásban működik három vagy annál több készülék. Ez 6,3 millió televíziót jelent; az átlag háztartásonként 1,6 készülék. Ez év áprilisában 1,225 millió háztartásnak volt digitális televíziós előfizetése. Forrás: hirado.hu / MTI

Abban megegyezhetünk, hogy a TV-ben hirdetéssel ma még mindig a legnagyobb nézőszámot tudjuk elérni – ezt támasztja alá az AGB Nielsen Médiakutató Kft. 2010. májusi adata is, mely szerint a 20:00 – 22:00 -es sávban a teljes népesség 55%-a is ült a TV elé. Persze ez az összes mért csatorna. Ezen belül oszlanak meg a különböző csatornák, amit legutolsó információm szerint az RTL Klub (~30%) vezet a TV2 előtt (~20-25%). Középmezőnyben a közszolgálati M1 ~5-6%, majd a Film+ (4-5 %), Viasat3 (~4%) és a Cool (3%).

2010 májusi adatok szerint a 34 figyelt csatornán 9185 spot ment naponta (listáras költése 56mrd Ft), egy reklám átlag hossza 24 mp volt. Egy reklámfilm átlagosan 220x jelent meg a hónapban és egy ember (18-49 -es célcsoportot tekintve) átlagosan egy hónapban 1423 reklámot lát. A napi reklámnézési idő májusban 18p (18-49) és 27p (50+) között alakult. Forrás: AGB Nielsen

Egy 2004-es Ipsos felmérés alapján a nézők 52%-a elkapcsol a reklám alatt, 25%-a kimegy a szobából elintézni 1-2 dolgot, 11%-a nézi, de ügyet sem vet rá és csak 6%-a az, aki nézi és figyeli is a reklámot.

A televíziós reklámok előnyei a hirdető aspektusából:

• presztízs
• az emberek életébe, ez a média hatol be a legjobban
• komplex hatás
• széles célközönség
• regionális és tematikus csatornák
• műsortípusok által által célozható
• 1 fő elérési költsége alacsony.

Persze hátrányai is vannak:

• háttértelevíziózás
• a közönség összetételében nagy a meddőszórás
• nagyon költséges médium
• korlátozott rugalmasság
• a reklám élettartama rövid
• jogilag korlátozott reklámidő (törvényileg óránkénti 12 percben korlátozott a reklámidő) és termékkör.

Jöjjön néhány érdekes TV-s adat tavalyról. A 2009-es reklám spotok világa az AGB Nielsen számai szerint (2008-hoz viszonyítva):

• 1 915 556 darab szpot futott a tavalyi évben (+11,6 %)
• 266 percet ültünk naponta a tévé előtt (+6 perc)
• napi átlagos reklámnézés 20 perc
• 7,4 százalékos volt a reklámok aránya a nézett időből
• 7010 féle reklám
• egy szpot átlagosan 273 alkalommal került képernyőre
• Advil Ultra Forte (Wyeth Kft., ~ 9mrd nettó árbevétel 2008-ban) 15 274 alkalommal ment adásban. A legdurvább dózist 2009. április 24-én kaptuk, 81 vetítéssel

A tavalyi nettó médiaköltés a Magyar Reklámszövetség adatai szerint 162 milliárdot tett ki (-19,2%), ebből az online 23,3 mrd (IAB).

A tévé a válság hatására 16,5% -os szűkülést könyvelt el (ennek köszönhetően kezdtek el a kkv felé fordulni, mint új bevételi forrás), az internet 6,9%-al növekedett, az 1 százalék alatti piacrésszel bíró mozi pedig 8,1 százalékkal. Piaci részesedések 2009-ben: internet 14,4% ; tv 40,4% mozi 0,5%, sajtó: 30,9%. Ezekbe a barter nincs beleszámítva.

A listárak tévéktől, műsoridőktől és egyéni megállapodásoktól függenek. Körülbelül ilyen árakkal kell számolni egy reklámszpot esetén:

• Duna TV : 96 – 219.000 Ft + ÁFA / 30 mp
• Kereskedelmi (R-time Sales & Marketing – RTL, TV2 Brand Care  – TV2) : 150.000 – 3.600.000 Ft + ÁFA
• Echo TV : 20×15 mp főműsoridőben, 98.500 Ft + ÁFA (forrás: http://www.lastminutehirdetes.hu/)

A két piacvezető kereskedelmi más-más listár meghatározással dolgozik. A TV2 a fix árai mellé bevezette (2006) a dinamikus szezon index (DSI) -t. Az z RTL Klub pedig a 2004 -ben bevezetett mozgó áras értékesítési rendszert (SAP) alkalmazza. Az RTL Klub 2007-ben indította b2b kampányát kkv-knak “Mert a TV már nem csak a nagyoké” szlogennel, így lett hirdetőjük például a Vidámpark (azóta már csődközelben) és a Vacansoleil Utazási Iroda is.

De kkv-t azóta sem látni többet. Hiszen nézzük melyek voltak a legsikeresebb reklámok az útóbbi hetekben (AGB, 05.30 – 06.06) : Mc Donald’s (20.9% GRP), Sága Foods, Henkel Mo., Lidl Magyarország Bt., Ringier, Unilever Mo… hát nem KKV -k.

Azt, hogy nem a TV az egyetlen számításba vehető tömegmédia, mi sem bizonyítja jobban, a Nielsen és a Facebook  közös kutatásban vizsgálta, hogyan alakul a fizetett és a kiérdemelt – azaz a márka által kevéssé befolyásolható, elsődlegesen a spontán fogyasztói említések, beszélgetések során elnyert – médiajelenlét viszonya.

A fizetett média nem váltható ki, mert kell a kezdeti nagy elérés-generáláshoz, ám olyan módon kell kialakítani, hogy aztán az üzenet “méltó” legyen a fogyasztók számára a megosztásra. Így juthat a márka organikus megjelenésekhez végül, amelyek ugyan számosságukban kisebb elérést adnak, mint az irányított reklámok, mégis hatásuk erősebb.

A lényeg ezen van: hatása erősebb. De hát csak gondoljunk bele: egy nem on-demand (igény alapján megjelenő) reklám nem érdekel minket, viszont egy olyan reklám, amiről nem tudjuk vagy nem akarjuk tudni, hogy reklám, értékes és berögzülő lesz számunkra és azoknak, akiknek továbbadjuk (referencia-, direkt- és gerillamarketing). Többek közt erről is beszéltem az I. Marketingextra konferencián is, amelynek felvétele már megvásárolható DVD-n!

A kutatások azt találták, hogy a klasszikus Facebook reklámok a reklám-visszaidézést 10 százalékkal, a márkaismertséget 4 százalékkal, a vásárlási hajlandóságot pedig 2 százalékkal növelték. Ha viszont ezeket a márkához kapcsolódó organikus elérések is kiegészítették, az arány 30, 13, illetve 8 százalék volt.

Az én személyes tanácsom az, hogy kis- és középvállalkozásként maradj a már bevált ingyenes és alacsonyköltségvetésű markeitngmixeknél. Ha mégis megpróbálkoznál egy kisebb TV-ben egy reklámmal, akkor is tudd, hogy több hétig kell, hogy menjen, egy napon többször és nem fog olcsó lenni. Ha mégis azt mondod: Te megpróbálod, akkor is legyen valalmi miatt kirívó (emlékezz Klapka György “Vámház krt.” reklámjára) és mérd!

…

Remélem megfelelően gondolatébresztőre sikeredett ez az összefoglaló és magadtól belátod, hogy a TV hirdetés nem a kicsiknek találták ki, de ne hidd azt, hogy ha nem hirdetsz TV-ben, akkor nem lehetsz sikeres vagy éppen sikeresebb, mint az a cég, aki súlyos milliókat fizet be a tévétársaságok kasszájába.  Sajnos azokat a marketing tanácsadókat nem tudom likvidálni, akik saját üzleti érdekükben mindig azt tanítják, ami nekük vagy barter-partnerüknek jó. Légy óvatos, hogy mit hiszel el és miről hiszed azt, hogy az működni fog a Te cégedben is!

Ebben a blogban a továbbiakban szigorúan olcsó, de annál hatásosabb marketing- és reklámmegoldásokkal fogok foglalkozni. Maradj velem!

.

Ajánló

Hogyan szervezzünk online konferenciát?
I. Marketingextra konferencia felvétele DVD-n
140 db angol nyelvű marketing e-book. ~7500 oldal, ~200 videó
Internet vállalkozás a semmiből

.

.