Beszótá'?

Mindenek előtt megjelent 2. saját könyvem, amelynek címe “Internet vállalkozás haladóknak” és amely az előző folytatásaként azt tűzte ki célul, hogy az online marketing részleteit, finomságait, tippjeit – trükkjeit bemutassa.

De vissza a témához! Azt hiszem, több év után most telt be a pohár nálam és most jött el az az idő, hogy hangot adjak egy véleményemnek (és ezzel gyorsan pontot is tegyek ezirányú tevékenységem végére ) Nagyon nem szeretem, ha valaki azzal próbálja felülpozícionálni magát, hogy ő egyetemen/főiskolán marketingszakon végzett és ez elegendő indok arra, hogy a másik marketingest lenézze, aki esetleg bár tanulta, nem szakiránya volt az iskolában. Illetve aki bár nem diplomázott belőle napjának nagy részét az ilyen jellegű munkákkal, információkkal, szakkönyvekkel töltötte/tölti.

Az én olvasatomban emberi butaság, önkényessgég, makacsság és szűklátókörűség ha én például azt mondom, hogy én okosabb vagyok nálad, mert nekem diplomám van marketingből,Te meg csak hobbiból szeretsz ezzel foglalkozni. Én soha nem mondanék ilyet. Hiszen az élet igazolta, hogy a nagy nevek mind különcök és nem utolsó sorban nagy iskolakerülők voltak. Egy nyelvvizsga sem biztosíték arra, hogy Te tudnál tolmácsként dolgozni, de ha akár szakmunkásként kimész Londonba pizzát sütni, garantáltan jobban fogsz tudni beszélni, mint bármelyik angol nyelvvizsgás, aki életében nem volt kint, csak megtanították és levizsgáztatták.

Ezért óriási nagy csúsztatás az a kifejezés, hogy vulgármarketing, mert szerintem ezt a szót azt sem tudná megmagyarázni, aki legelőször mondta. Mi az a vulgár? Milyen az, ha valaki vulgár? Egyáltalán, hogy jön bárki ahhoz, hogy negatív irányba kritizáljon egy embert – csak azért, mert neki nem tetszik, mert az ő elgondolásainak nem felel meg. Persze szólásszabadság van, de egy szakember nem lesz előrébb, ha megmondóembert játszik…

Nekem például több ügyfelem is volt már, aki előttem dolgozott más ismert online marketing tanácsadókkal. Többtől visszahallottam, hogy ez így – úgy, miért nem feleltek meg és miért nem dolgoznak már velük (legjobb mondat: “idejöttek aztán Adwords-özgettek egy kicsit” – és ez egy tanácsadó cég volt). Eszem ágában sem lenne ezt a hiányosságot ellenük fordítani, mert nekem attól még nem lesz jobb és mit látnának az olvasóim: Na ez is így akar érvényesülni. Nem!

Aztán én sem használom fel piacszerzésre, hogy kaptam már kkv marketing szakértőtől is privát levelet, hogy bár vannak jó ötleteim (persze ő több pénzt szedne ki az ötleteimből), de nem vagyok érdekes és változatos és csalódott bennem. (Kit érdekel?) Ja és hogy tűnjek a piacáról, mert Magyarországnak elég egy kkv marketing szakértő is. Csak annyit válaszoltam, hogy majd akkor ha a Pepsi is kivonul Magyarországról, hogy a Coca-Cola nyugodtan értékesíthessen. Haha LOL

Na mindegy! A lényeg, hogy kiterjedt kapcsolatrendszerem nem csak a piacra érvényes, hanem az online marketing tanácsadók világára is (már csak az MSZII által is, ami most főszerkesztőt keres – érd. e-mailben), valamely tanácsadónak előre tudom, hogy a következő félévben mivel fog kijönni, másról meg tudom, hogy miért dobta ki a cég, akit referenciaként használ – még sem jutna eszembe, hogy neki menjek, mert nem úgy végzi a dolgát, ahogy nekem az tetszik.

Régen én is úgy gondoltam (sokan voltak így pár hónappal ezelőtt), hogy jól meg kell mondani, be kell szólni olyan embereknek, akikre sokan figyelnek és akkor majd rám is fognak, de az ember fejlődik, tanul és fontossági sorrendet állít saját magában és üzletében is.

Amondó vagyok, hogy felejtse el mindenki, hogy tanult marketinges vagy nem tanulmarketinges, ügynökségi marketinges vagy vulgármarketinges. Nézze meg, hogy ki mit csinál, mit tudhat magáénak és úgy mondjon róla véleményt – ha már mindenképpen véleményezni akarja. De mások negatív kritizálása veszélyes játék és nem egy-esélyes. Ha nyersz vele szimpatizánst, akkor vesztesz vele követőt is.

Ezenkívül meg mindenki menjen előre, mint a gép. Csinálja a projekteket, végezze a feladatát és gondolkozzon nagyba. Nem a egymásnak, nem a szakmának kell megfelelni, hanem csakis az ügyfeleknek, az ő igényeiket kell 101%-osan kielégíteni. Ezzel pontot is tettem az i-re, többet nem akarok ilyen jellegű helyzetelemző cikket írni, mert tőlem meg azt várják, hogy szakmai cikkeket publikáljak

.

"a hirdető cég logójának megjelenítése is csak kivételes esetekben engedélyezett" - egy szakmától távol eső gondolat

Röviden összefoglalva született egy cikk egy Szabó Ákos nevű szakembertől, aki mellesleg az Adaptive Media egyik frontembere, ami mellesleg egy sales house. (Sales house egy digitális ügynökség, ami kisebb- nagyobb portálok hirdetési felületeit értékesíti – általában csomagban) Mint tudjuk a tavalyi év a sales house -oknak nem volt valami fényes és egyre inkább teret vesztenek. Szabó Ákos ez mellett még IAB tag is, ennek még lesz jelentősége.

Aztán volt egy cikk Konrádtól és jött a válasz JabJab -tól, aki köztudott PPC specialista, amit – mármint a PPC hirdetési rendszereket: PPC, Etarget – Szabó Ákos rendesen betámadott, mint mondta display (ez ugye az, amit a képernyőn (display) látunk) piacon “nem lehet értelmes termék a kattintás”. Ez volt az a pont, amikor először kellett innom az energiaitalamból, nehogy megálljon a szívem…

Azt mindenképpen érdemes tudni, hogy van egy tendencia, amely szerint a 30 másodperces spotok piaca, a sales house -ok jelentősége és a nagy portálok listaár meghatározási bürokráciája egyre inkább csökken. Lehet talán vádolni ez miatt a Google-t, az Etargetet és a jövőben majd a most elterjedő AdTaily -t, de nyilván ezek a rendszerek nem terjedtek volna el, hogyha nincs rá igény és nem használnák. A létjogosultságukra jól mutat rá Bobály Mihály (JabJab), aki megkérdezi miért hirdetnénk 700 Ft-ot egy kattintásért az Indexen, ha ugyanazon a médián a Google CTR (Clickthrough rate – a Google így írja) átlagban 70 Ft is lehet. Ki akarna egy olyan szabályozást, ahol a hirdetés “nem hordoz márkaértéket, tehát a hirdető cég logójának megjelenítése is csak kivételes esetekben engedélyezett”. Ha nem tudnám, hogy ki mondta ezt, azt mondanám, ennek az embernek semmi köze a marketing szakmához.

Hát hol a márkaépítés, a brand-menedzsment létjogosultsága? Ami – megjegyzem – egyre erősödik, mert nem csak a fogasztók igénylik, hogy márkákat vásároljanak és ne pedig termékeket, hanem ez az egyik legfontosabb eszköze annak, hogy egy cég saját termékét (és persze önmagát is) megkülönböztesse a piacon.

Szóval nekem nagyon úgy tűnik, hogy van egy réteg, akinek nem megy jól a business (legalább is nem úgy, mint korábban) és akkor most jól megakarják rendszabályozni a piacot az ő hasznukra. Persze ez csak saját vélemény és nem kéretik terjeszteni, de innen is üzenem, hogy a piac és a fogyasztók nem hülyék, eltudják dönteni, hogy mit akarnak és mit fogadnak be. A szakmának, az ügynökségeknek, a sales house-oknak pedig ehhez kell igazodni. Abban igaza van a cikk szerzőjének, hogy maga a kattintás nem az egyetlen performancia jelző, hiszen például számolni kell azokkal a márkatámogató helyzetekkel is, amikor a fogyasztó csak elolvassa, látja a hirdetést, tudat alatt vagy tudatosan megjegyzi, de nem kattint rá. (jelenlét marketing)

Az online és offline marketing pedig változik és ma már cégszintű elvárás, hogy legyen marketing költés, de a lehető legkevesebb (a bevétel 3-5% -a a Magyar Marketing Szövetség és saját kutatásunkat összevetve) a legnagyobb hatékonysággal. Egyre inkább teret kap az alternatív marketing, a gerilla marketing és a web2-es eszközök. Hiszen minek költsek százezreket egy sales house -nál, minek vegyek egy listaáras hirdetést, ha egy jól szervezett vírusmarketinggel, egy jól kitalált astroturfinggel olyan mélységben és szélességben el tudok terjedni pl. az index, az origo vagy bármilyen nagy portál felületein (videómegosztás, blogok, fórumok, kommentek, cikkek), amilyet egy napi 1.2 millió forintos bannerrel (és ez csak egy banner!) vért izzadva sem. Sőt!

A jövő marketingje, hogy olyan kreatívokat gyártsunk, amely megszólítja és cselekvésre készteti a fogyasztót (ez az ügynökségi duma persze most is népszerű ) : feltöltsön, megosszon, elmondja, terjessze, pletykáljon, beszéljen róla vagy például tüntessen egy konferencia jegyért

Az a kijelentés pedig, hogy “az IAB gyakorlatilag lemaradt a megállapodásról Romániában” – amit példának hoz fel Szabó – jól mutatja, hogy az IAB is csak egy egyesület, ahol az egymás segítése és életben maradása miatt a nagy hirdetők, szolgáltatók és médiatulajdonosok tömörülnek. Vicces az a kijelentés, hogy mivel ekkora a támogatottsága a dolognak az IAB majd úgyis kiáll a benne foglaltak szerint. Mi mást tehetne – kérdezem én? Nem ő diktál még jóhogy kiáll. Úgy ahogyan nem a nagy portálok és a sales house-ok és ügynökségek diktálnak, hanem a hirdetők és a reklámfogyasztók. Ez ilyen evidens.

Amúgy – mint gerilla marketinges – márcsak akkor is megírtam volna Ákos helyében ezt a cikket, ha még csak reformcéljaim sincsenek. Szerintem régen beszéltek már ennyien róla és a cégéről, mint most. Ez elsősorban a meghökkentő cikkének köszönhető. A meghökkentés meg pedig egy gerilla marketing jellemző – mint tudjuk. Ennyit ennek a marketing ágnak a létfontosságáról…

.