forrás: Facebook

Régebb óta figyelem Sanyi, a bagoly projektet. Nem szeretném most ecsetelni, hogy ő ki/mi és mi célból született meg. Olvasd el a blogján inkább. Az utóbbi időben szerepelt a NEO FM reggeli műsorában is, a Bumerángban – így szememben elérte azt a pontot, ahonnan két út van.

Ha döntési kényszerbe kerülsz, akkor ne feledd: Nincs olyan, hogy mindkettő megoldás ugyanolyan jó! Ha az átmenetekkel nem foglalkozunk, akkor az egyik jó döntés lesz, a másik rossz döntés. Rajtad áll, hogy felismerd: Melyik út a Tied?

Fejlődni vagy visszafejlődni? Jópofinak maradni vagy pedig egy szakmai és üzleti sikersztorit írni? A Facebookon ezt írtam egy Sanyi bögrés posztra:

Azt hiszem ez a szabadszájú hozzászólás el is mondd mindent az amúgy pozitív véleményemről. Szeretném ha ebből egy sikertörténet lenne, mert már az alap megvan. Az ötlet tökéletes, a grafikai megvalósítás fekszik, a web2-es tömeg felvette a mémet, Sanyi a rádióban megkapta az 5 perc hírnevet….ezután már a léc 3 centivel feljebb van. Újságrovat, védjegy, komoly PR és tömegmarketing.

Én el tudom képzelni, hogy Sanyis füzetet vásárolok a Tescoban és hogy Sanyi magazinon nőnek fel a gyermekeim és nem fogom sajnálni a szakmai és anyagi sikert sem Sanyi-kreáló barátunktól. De cselekedni kell!

Te ott, A Sanyit formáló ceruza végén! El kell döntened, hogy web2-es jópofi dolgot akarsz csinálni vagy pedig készen állsz arra, hogy Magyarország legújabb sztárfiguráját megalkosd és ledönts minden addigi korlátot a segítségével!

Bejegyzésem ne tévesszen meg, én drukkolok Neked! Kriszta is igyekszik, ahogy látom. Már csak a nyúlcipő kell – no nem megfutamodni, hanem hogy egy magasabb PR és márkaszintre ugorj. Én drukkolok Neked!

forrás: sanyiabagoly.blog.hu

.

Nem kell porszívóügynöktől trükköket lesned!

Általában igaz az az állítás, hogy ha nem a te termékedet veszik meg, annak az az oka, hogy vagy nincs ott a piacon a terméked vagy pedig ott van, de nem a Tiedet veszik meg. Az előbbivel nem foglalkoznék, hiszen ha van egy lángossütőd, de ki sem mész a vásárra, akkor ne mérgelődj, ha megmarad a tésztád, viszont ha ott vagy és mégsem téged választanak, akkor mérgelődhetsz. Ugyanis az ezen történő változtatás részben a Te kezedben is van.

1. stratégia – Újrapozícionálás

Tipikus hiba, amikor a termékedet rosszul pozícionálod a piacon és az emberek fejében (ha egyáltalán megtudod szólítani őket). Újrapozícionáláskor újra kell gondolnod, hogy kinek szánod a terméket, hogyan, milyen feltételekkel, milyen húzótulajdonságokkal és megkülönböztető jegyekkel dobod újra piacra a terméket. (Az újra-piacradobás persze lehet csendes átalakítás is.)

2. stratégia – A termékről kialakult vélemény módosítása

Ez az úgynevezett pszichológiai újrapozícionálás. Természetesen először fel kell mérni, hogy a fogyasztóidnak (ügyfél / nem ügyfél) mi a véleménye jelenleg a termékedről (szolgáltatásodról). Ezt elmetérképnek hívják, amikor egy ábrán középpontban a Te terméked van és csillagszórószerűen a felmért asszociációk vannak ábrázolva. Hasznos vizsgálat és megkönnyíti, hogy kommunikációdat átalakítsd és megpróbáld a kialakult véleményt megváltoztatni.

3. stratégia – A konkurens márkáról kialakult vélemény módosítása

Nehéz helyzet, ugyanis ilyenkor a felmérés azt mutatja, hogy a megkérdezettek már eleve jobb minőségűnek gondolják a konkurencia termékét, pedig nem biztos, hogy tapasztalat alapján gondolják így.

Ilyenkor jó stratégia, hogy a konkurens termékének egy jellemző tulajdonságát vesszük elő és azt állítjuk szembe a mi termékünk főbb jellemzőivel.

Például a piaci példánál maradva egy soron van a hamburgeres és a lángosos. A lángosos kommunikálhat úgy, hogy “gyorsabban” van kész a lángos vagy pedig feltehet egy feliratot, hogy “Amerikában a lakosság x %-a hamburgertől hízott el. Egyen inkább lángost!” – hidd el működik.

4. stratégia – A fontossági sorrendek módosítása

Te, mint eladó megpróbálhatod megkísérelni, hogy módosítsd a célközönségedben azt a fontossági sorrendet, ami eddig bennük kialakult és ez is oda vezetett, hogy nem vásároltak tőled.

Jó példa erre, amikor megmagyarázzuk a magas árat. Megtanítjuk a vevőt, hogy hogyan vizsgálja meg az egyes termékek ár/érték arányát. Ezzel a stratégiával meggyőzhetjük pl. egy alapvetően az árérzékeny vásárlót arról, hogy miért érdemes megvenni a drágább (de pl. tartósabb, minőségibb, stb) terméket.

5. stratégia – Az elfelejtett tulajdonságok kiemelése

Rossz kommunikációra utal, ha van a termékben úgymond tartalék, de azt a marketinges nem használja ki. Például megfigyelhető / felmérhető, hogy egy egy termékkategória esetén mi alapján döntenek a vásárlók. Melyek azok a tulajdonságok, amelyek egy döntési szituációban motíválnak. Például számítógépnél a processzor sebessége vagy a merevlemez mérete.

Ha ez mellé például kiemeljük, hogy 300W -os táp van benne gyárilag (míg a másikba pl. 200W) és nem jelent újabb extra költséget, ha további háttértárolókat, eszközöket szeretnénk beépíteni a “ház”ba, akkor jobb pozícióba kerülhetünk a konkurens termékkel szemben.

6. stratégia – A vevőben kialakult márkaideál módosítása

Ez a többivel összehasonlítva a legnehezebb és legtöbb időt igénybe vevő stratégia, de nem lehetetlen. Arra teszünk kísérletet, hogy a preferált márkát leváltsuk egy másikra, egy meggyőzőbbre, megbízhatóbbra. Itt keményen számít a tapasztalat és a barátok, ismerősök ajánlása és persze a trend/divat.

Természetesen függ a termékkategóriától is a sebesség, hiszen egy nem havidíjas mobilelőfizetést gyorsabban váltunk le Telenorról Vodára, mint egy Volvo-t Mercedes-re.

- . -

További stratégiák könyveimben. Válaszd ki a marketingtudásod szintét és kattints a linkre:

Kezdő – újrakezdő vagyok

Haladó – középhaladó vagyok

.

A 2. könyvem borítója

A mai blogbejegyzésben – követve az elkezdett sorozatot – ismét legújabb (második) könyvemből veszek ki pár momentumot és osztok meg Veled / Veletek (elvégre mi egy kis közösség vagyunk) hasznos információkat. Természetesen itt csak két pontot emelek ki, részletesebben a könyvben találsz információkat.

Ma már terljesen természetes, hogy egy termék / szolgáltatás nem azzal a céllal lép a piacra, hogy egy “Én is” márka legyen vagy hogy a legolcsóbb termékként kerüljön a köztudatba. Egyre nagyobb szerepet kap a termékek / szolgáltatások identitása, a márkaneve. Nem kívánok most a márkamenedzsmentről írni, de fontos tudni, ha egy magas ár elfogadtatásáról beszélünk (“Miért annyi amennyi? ), mindig szóba fog kerülni a márka is. A két dolog nem fog működni egymás nélkül. Noname termékek (ide értve azokat a márkákat, amelyek el vannak hanyagolva vagy nincsenek megfelelően menedzselve vagy nincs rá anyagi illetve egyéb lehetőség, hogy nagyobb ismertséget kapjon) soha sem drágák, mert nem tudnának labdába rúgni a jól felépített és “karbantartott” márkanevekkel szemben. Nézd csak meg bármelyik széles kínálattal rendelkező áruházban! Most két dologra szeretnék rámutatni egy magas árú termék / szolgáltatás esetén. Pontosan arra, hogy mikor hajlandóak a vásárlók ezekért többet kifizetni.

Ár – érték – minőség

A magas árkategóriájú termékek / szolgáltatások vevői nem impulzus vásárlók. Nem csak gondolnak egyet és kiválasztanak egy nagyon drága Sony Bravia TV-t és nem hasraütésből lesznek Mercedes tulajdonosok sem. A mozgató rugó a márkahűség illetve márkaérték. Ami lehet emocionális (pl. amikor nem tudjuk mi a különbség a Dell és IBM laptop között, de mi a DELL-re azt mondjuk jobb) és lehet tényleges (szaknyelven “észlelt” : tapasztalt, bizonyítható, reprodukálható különbség vagy jellemző, ami miatt mellette döntöttünk). A lényeg, hogy a minőség a legfontosabb ezek közül. A tényleges többlettudás funkciókban is. Nagyon jó példa erre az innovációk (Apple termékek: touch megoldások), amelyek húzzák magukkal a márkanevet is. Sokan azt mondják, hogy a legrosszabb termék is eladható, a legjobb marketinggel. Erre azt mondom: Igen! Egyszer. De hát ki indítana úgy vállalkozását, hogy a vásárló kikalkulált élettartam értéke (CLV) egyenlő az egyszeri vásárlás értékével. Szóval minőség mindenek felett!

Ha a minőség megvan, lesz a szolgáltatásnak / terméknek értéke. Amit a vásárló megbecsül, aminek örül és amivel büszkélkedik (referencia marketing, szóbeszéd marketing). Ha pedig meg van a minőség, ezáltal a termék / szolgáltatás értéket közvetít / realizál, már csak az a feladatunk, hogy a megfelelő árstratégia szerint kiválasztott fogyasztói árat elmagyarázzuk / megtanítsuk az érdeklődőnek.

Gondolj csak bele: Miért kerül annyiba a jelenlegi terméked / szolgáltatásod amennyibe kerül? Mi történne ha ezt az árat megemelnéd? Mit kellene tenned, hogy ezt az árat reálisnak vegyék illetve elfogadják? Mondok erősebbet! Mit kellene tenned, hogy ezt a terméket / szolgáltatást még így, emelt áron is akarja a vásárlód? Sőt vágyjon rá…

Ezzel persze nem azt mondom, hogy árat kell emelned, de érdemes eljátszani a gondolattal, hogy a Te termékednek / szolgáltatásodnak van-e márkaértéke. Természetesen az is igaz, hogy ennek a megválaszolása egy bonyolult felmérés eredménye lenne, de ha a fenti kérdésekre választ tudsz adni, akkor valószínűleg jó úton haladsz a márkamenedzsmentben.

Legfőbb-előny

Ha az előzőekkel egyetértesz és látod is ezek lényegét, akkor még nem ért véget számodra a feladat. Ugyanis minden terméknek / szolgáltatásnak ki kell emelned egyetlen egy előnyét, amit “legfőbb-előnynek” hívhatnánk. Legalább egy ilyennek kell lennie ahhoz, hogy a pozícionálásod lehetőségeket rejtsen és a márkaidentitási törekvéseid ne fulladjanak kudarcba. Ezt aztán ki kell emelned a marketing kommunikációdban és minden olyan tevékenységedben, ahol a célközönséged találkozhat az érintett termékkel / szolgáltatással.

Legfőbb előny egy USB kulcsnál pl. hogy behúzható a csatlakozója (DataTraveler pl.), egy laptopnál a 360 fokkal elfordítható kijelző, a már említett Touchscreen egy telefonnál. De persze nem csak high-tech világban létezik ez. Legfőbb-előny lehet, hogy máshol nem ehetsz “mekis” sajtburgert, csak a Mc Donald’s éttermekben. Nem kapsz ingyenes balzsamos kezelést, csak a város egy bizonyos fodrászatában. De persze az is legfőbb előny, hogy “nem mindenki teheti meg, hogy Gucci ruhákat hordjon”. Egy olyan előny, ami funkcionálisan vagy emocionálisan csak a Te termékeddel / szolgáltatással érhető el.

A Te termékedben / szolgáltatásodban van olyan dolog, amit csak Nálad kap meg a vevő?

A témában további befolyásolási tényezőket közlök a könyvemben, amelynek részletes tartalomjegyzéke itt olvasható.

Hétfőn – a sorozatot egy bejegyzésig megszakítva – az online videók készítéséről és azok marketinghatásáról fogok írni.

.

.