Ő is erősnek látszik, mégsem az...

HÉ, TE OTT: MIT ÉRZEL?
Ha már túl régen veszel részt drága rendezvényeken és amikor hazamész rájössz, hogy a belefektetett árral ellentétben, semmit sem tudtál alkalmazni, hiszen nem kaptál konkrét recepteket, akkor biztos, hogy jól érzed magad?

HÉ, TE OTT: MIT ÉRZEL?
A vállalkozásodnak így is elég nehéz, biztos vagy benne, hogy most egy újabb drága trénig hozza majd meg a megoldást? Vajon az ár, az ami hatással van rád?

HÉ, TE OTT: MIT ÉRZEL?
Kitől akarsz tanulni: azoktól, akik a magas árral játszva, elhitetik veled, hogy ami drága csak az ad igazi értéket és indít el a siker útján, vagy akik a földön állnak és megmondják, hogy ezt neked kell megcsinálnod? Valóban többszázezret ér az ábránd és az illúzió?

HAHÓ, TE OTT: ÉN EZT ÉRZEM:
Motoszkál benned az, hogy mi van ha nem csak a drága a helyes út, és hiszel benne, hogy reális áron is tudsz értéket kapni, elvégre ha drága is valami, helyetted nem fog dolgozni!

Még mindig van számodra elég hely! Próbálj ki minket!

.

pedig el sem tűntek

Az egyik legelső olyan vírus marketing, amely egy filmet promotált az Interneten a Blair Witch project („Ideglelés“) kampánya volt. A film 1999-ben készült és pillanatok alatt siker lett belőle, bevételei meghaladták a 110 millió dollárt. A film röviden arról szólt, hogy egy egyetemista társaság, akik egy rejtélyt igyekeznek megfejteni, eltűnnek a forgatás alatt. Az egész film dokumentumfilm stílusban készült, amely még valósághűbbé tette az egész történetet. Sőt, a fokozás kedvéért még utcai plakáton (képen) is kerestették a szereplőket, a szóbeszéd erősítése érdekében. A reklámozók létrehoztak egy weboldalt is flash játékokkal, fotókkal, videórészletekkel, háttérképekkel, csengőhangokkal, amelyeket az érdeklődők letölthettek és terjesztettek. A project a mai napig a legsikeresebb olyan film lett, amit kvázi házi körülmények között készítettek el.

A legelső vírusvideó

…keletkezése 1970 novemberére tehető, amikor USA Oregon állambeli tengerpartjára egy hatalmas ámbrás cet vetődött, kiszáradt és meghalt. A közeli autópályakezelők a parti őrséggel konzultálva arra jutottak, hogy legegyszerűbben úgy tudják eltüntetni a tetemet, ha azt felrobbantják. Fél tonna dinamittal ez meg is történt, melynek eredménye hosszú másodpercekig tartó „cápa cet-cafat eső“ lett. A vírusvideó úgy alakult ki, hogy egy odarendelt TV stáb felvételt és riportot készített, amely annak leadása után feledésbe merült. Mindaddig, amíg 1976-ban megjelentek a VHS videómagnók és valaki kimásolta VHS videókazettára és kézről kézre elkezdték terjeszteni az emberek egymás között.

Magyar ismertebb vírusok

Ki ne ismerné az RTL Klub csirkés emberét vagy az „Apa kezdődik“ szlogenű reklámot. Továbbá „Emesét“ aki egy banknak hozott jó pár többlet profitot azáltal, hogy az emberek beszéltek róla. A TV2 is elırukkolt egy érdekes vírusmarketinggel, a Jóban-rosszban címő sorozat kampányában, a kültéri plakátokon a szereplőket „összefirkálták“, amely valójában egy felülragasztás volt, de olyan hatást keltett, mintha külső kéz által történt volna. A cél szintén a szájhagyomány elindítása volt, ami sikerült.

Nicolas Anelka elrablása

…amit a Puma, Interneten terjesztett reklámfilmjében látunk. Egy bikinis bombázó fogságba ejtette a Chelsea csatár Nicolas Anelkát és a Luis Felipe Scolarinak üzen (akkori Chelsea edző), hogy a legközelebbi BL meccsen az új, amúgy rózsaszín Puma cípőben küldje pályára a klasszis focistát – egyébként a szervezet visszaküldi Anelkát a PSG-be (előző csapata).

Szoftver, mint forgalomgenerátor

Annak ellenére, hogy a nagy cégek inkább a videó formátumát választják generátornak, sok egyéb és sikeres forgalomgenerátorral is találkozhatunk. Ilyen például a Pilsner Urquell (sör) ingyenes játéka, amelyben hulló sörös üvegeket kell elkapnunk. Minél több sörös üveget kapunk el, annál több sört töltenek a poharunkba (pontszám),
annál gyorsabban jönnek a sörös üvegek és annál több ruhájától szabadul meg egy, a képernyő jobb oldalán tartozkodó, feltünően csinos hölgy.

Vírus-prezentációk

Talán az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb forgalomgenerátorok a Microsoft PowerPoint prezentációk, amelyekbe vicces vagy éppen érdekes, esetleg megható képsorozatokat tesznek. Abszolút sláger, a barátok egymás közti- és a vállalati alkalmazottak belső levelezéseiben, ez miatt is lett a hordozója egy (szinte minden cégnél megtalálható) irodai alkalmazás. Láttam már gyönyörő tájak vagy újszülött babák képeit összefoglaló prezentációkat, de
éppen a mai nap kaptam egy olyan vírusprezentációt, amely olyan vicces képeket gyűjtött össze arról, hogy egy kelet-európai országban milyen vicces cégfeliratok találhatóak.

Az 1 millió dolláros ötlet

A jó forgalomgenerátorok olyan vírusmarketing eszközök, amelyek nem csak azt érik el, hogy tovább legyenek küldve,
hanem hogy beszéljenek is róla. Ilyen például egy angol diák, Alex Tew 1 millió dollárt profitáló vállalkozása, a milliondollarhomepage.com, amely azért volt meghökkentő és érdekes (és látogatott), mert arról szólt a weboldal, hogy azt 1 millió pixelre felosztotta és ezt darabonként 1 $ -ért eladta – kevesebb, mint 1 év alatt. Megdöbbentő történet, megdöbbentő üzleti modell!

A vírusmarketingről még egy, holnapi bejegyzésben fogok szólni. Ekkor megtanítlak vírusmarketing eszközt / kreatívot gyártani…
.

egy Mr. Clean ambient

Köztudott, hogy a vállalkozások nem szeretnek sokat költeni marketingre. Vagy azért, mert nincs – vagy pedig azért, mert úgy gondolják egy jól felépített marketing kampány nem befektetés, hanem egyszerű költség. Persze mi tudjuk, hogy ez nem így van. Ezt támasztja alá a Gfk-MMSZ (Magyar Marketing Szövetség) felmérése is, amelyből kiderül, hogy  a vállalatok átlagosan 3%-ot fordítanak marketingre. Ezt támasztja alá a mi felmérésünk is, csak ott <5% -os értéket állapítottunk meg. A gerillamarkeitng egyik nagy előnye, hogy túlnyomó részt pénztárca kímélő, pénzbeli ráfordításában meg sem közelít pl. egy közterületi ATL megjelenést, de hatékonysága akár többszöröse is lehet. Az most más dolog, hogy egy ATL is lehet gerilla módszerrel elkészítve.

A másik előnye, hogy a gerillamarketing nem sablonos és hatékonyabban különbözteti meg a vállalatot, a márkát és ezáltal a pozícionálás is sikeresebb lehet. Ezt szintén a Gfk-MMSZ (2008) kutatás támasztja alá, amely szerint 58%-ban a vállalatok formalizált, éves tervek alapján végzik marketingtevékenységüket. Nagy hiba!

Saját felmérésünk szerint pedig (ezek 2009. júniusi adatok) a vállalatok csak 8%-a ismeri a gerillamarketinget. Azt viszont, hogy erre az alternatív marketingre mekkora az igény, mi sem mutatja tisztábban, hogy a válaszadók 90%-a szeretné megismerni azt vagy csak részleges információi vannak róla. Természetesen megismerheti mindenki, egyszerűen csak olvasni kell ezt a blogot

*** Gerillamarketing az I. Marketingextra konferencián is ***

.
A gerillamarketingre szükség van, mert olcsó, de annál hatékonyabb. A The Economist, MTI felméréséből például kiderül, hogy 20%-al olcsóbb árakat akarnak a hirdető cégek – kevesebbet szeretnének költeni megjelenésekre. Az MMSZ adatai szerint, 2009-ben, a teljes piacon -7% ra csökkent a tényleges reklámköltés (TNS Media Intelligence), és szinte minden médiában negatív -2% (köztér) … -15% (folyóiratok) egyenleggel zártak.

Szintén elgondolkodtató, hogy egy külföldi felmérés szerint azért van szükség a gerillamarketingre, mert az ügyfeleid 68%-a azért fog elfordulni Tőled, mert nem látja a különbséget közötted és a konkurencia között. Éppen ezért ajánlja, hogy túlnyomó részt egy startup cég gerilla módszerekkel és stratégiával nyisson a piacra.

A gerillamarketing fogalma még1x, az én tollamból : A gerillamarketing egy innovatív, kreatív és hangsúlyosan alternatív reklámozási módszer. Mind eszközök, mind pedig a felhasznált médiák tekintetében is új aspektusból közelít. Szinte kivétel nélkül a kreatívitást hívja segítségül, amely szokatlansággal párosul. Nem ritkán provokatív, felháborodást keltő, vicces, elgondolkodtató, esetleg erotikus. Nagyon fontos a használt eszköz, de inkább az üzenet és a tartalom közvetít értéket. Amiben még alternatív, hogy sok kreatívja bevonja a reklámba a megszólított célközönséget is, támaszkodik rá, velük együtt éri el a célját. Az igazán sikeres gerillamarketing akkor sikeres, ha ezek a feltételek teljesülnek és igaz lesz rá a „nagy reklám kis pénz” elve.

Word-of-mouth (WOM, buzz marketing) – vagyis, amiről az emberek beszélnek…

A Marketing Tribune már 2005-ben a 2. legfontosabb trendnek kiáltotta ki.
Direkt generált pletykák, felkapott témák, kommunikációs csatornákon történő szórása és zsongás a téma körül. Szóbeszéd-marketingnek, szájpropagandának és pletykareklámnak is nevezik. A kulcsa, hogy a kommunikációs hubokat (azok az emberek, akikre hallgatnak vagy azok akik sok emberrel találkoznak társadalmi-szerver) megtaláljuk és “megfertőzzük”.

Vírusmarketing – amikor a reklám önálló életre kell

Erről már beszéltem itt és majd folytatjuk is (már kész vannak a bejegyzések). Elsősorban elektronikus úton terjednek. Napjainkban legnagyobb arányban videó formájában jelenik meg. Két kulcseleme, hogy a vírusmarketing kreatív legyen és a kommunikációs csatornákba való „beinjektálás” tudatos, jól szervezett legyen.  Példa itt.

Astroturfing – felülről szervezett mozgalmak

PR-alapú gerilla marketing módszer.  Ál-mozgalmak, pszeudo-fogyasztói csoportok „kreálása”. A csoportok színlelik, eljátszák, hogy spontán alakultak ill. szerveződtek. Konkrét véleményük van, aminek hangot is adnak. Akkor sikeres ha hiteles. A véleményformálásra törekszenek, legismertebb eszközei: ál-érdekvédelmi szervezetek, egyesületek, klubok, nyílt levelek, aláírásgyűjtések és publikus elhatárolódások, felfújt tüntetések.

Példa #1 : Megnyítnak egy szórakozóhelyet, de a szőke nőket kitiltják. Erre a szőke nők tüntetésbe, blogolásba szerveződnek, parlament elé vonulnak médiába bekerülnek. Az ilyen esetekben kritikus, hogy a kampány után mit kommunikálunk a be nem avatott emberek felé. Lehet alulról szerveződő is, amit mi csak kiprovokálunk.

Példa #2 : Nike felülről szervezett (fizetett, generált) akciója volt ausztráliában egy focimeccs előtt. Fiatalok egy csoportja (fizetett statiszták) szórólapokat osztogattak, tüntettek, honlapra terelték az érdeklődett, amely szerint a Nike a fair és igazságos foci ellen vét azáltal, hogy a Nike cipők viselői egyenlőtlen előnyökhöz jutnak játék közben

Példa #3 : A Microsoft-ot is megvádolták, hogy az anti-trust botrány esetén több 100 meghalt és hamis címmel rendelkező ember nevében kreáltak levelet, hogy tiltakoznak a kormány (Microsoft felé irányuló) büntetése ellen. Egy üzleti napilap azzal vádolta a szoftveróriást, hogy ők generálták a leveleket, amelyek aztán médiákban, fórumokban jelentek meg. Az igazság? Talán odaát van, de elég sok szakmai portál foglalkozott vele. Lehet nem véletlenül…

Ambient media – az utca művészete

Ötletesen a környezetbe illesztett kreatív – ezáltal soksorozott reklámértékkel bíró – megjelenések gyűjtőneve. “Street art”-nak is hívják egyes változatait.

Példa videó #1 | Példa videó #2

Holnaptól elővesszük ezeket a területeket egyenként és ízekre szedjük őket Holnap minden, amit a vírusmarketingről tudni kell ma, Magyarországon!

Az előszóhoz tartozik, hogy az elmúlt hetekben felkértek, hogy adjak elő a témában (bár ezt a témát én választottam) egy, a közeljövőben megrendezendő marketing konferencián. Bár mind a szervező csapatot, a jogtulajdonost, mind az eseményt is figyelemmel kísérem, munkájukat elismerem; Úgy döntöttem, hogy azt a tudást és mondanivalót (ezáltal értéket), amit közvetíteni akarok nem tudnám 45 – 60 percben összefoglalni és ez egy olyan téma, ami sokkal többet érdemel, mint egy rövid bemutató előadás. Persze van más oka is, például, hogy a hamarosan megrendezendő I. Marketingextra konferenciámon is előadok e témában és ezekben a bejegyzésekben szeretném felkészíteni az olvasóimat a haladó gerillamarketing témát felölelő előadásomra.

Ma magyarországon a gerillamarketing még alig ismert marketing ág – ezt a felméréseink is igazolják. Egy olyan kifejezés, amelyről manapság divat beszélni és amelyről mindenkinek megvan a maga szubjektív véleménye, „hitvallása”, ismer hozzá youtube -os linkeket, bár ő maga nem mondja mindennapi eszközének. Talán ez is volt egy fő indoka, hogy ezt a marketingágat megszerettem és mindent megakartam róla tudni és egyik üzletágammá fejlesztettem, mint tudásban, mint pedig a kínált szolgáltatásban.

ami nem éppen az

Ha valaki azt mondja Magyarországon, hogy gerillamarketing, akkor Jay Conrad Levinson jut eszébe, és az Ő, Haszon könyvek által kiadott, magyarra fordított, „gerilla marketing, az üzleti siker kézikönyve” című kiadványa. Lehet, hogy most komment-lavinát indítok el, de a gerillamarketing nem az, ami ebben a könyvben elolvasható.

Ugyan sok tippet és trükköt tartalmaz, ami a gerillamarketingben is alkalmazandó, de ez a könyv alapjában véve egy nagyon – nagyon gyakorlatias, motívációs könyv olyan vállalkozóknak, akik a „kis pénz nagy reklám” elven szeretnének működni, marketing-kommunikálni. Az igaz, hogy a címben szereplő gerillamarketinget is ez a megközelítést táplálja, de egészen más eszközökkel, más felfogásban, ahogy ez a 221 oldas kiadvány bemutatja. Ez amúgy szigorúan az én saját véleményem volt, bár egy interjúban ugyanígy vélekedett Magyarország egyik legismertebb gerillamarketing ügynökségének a vezetője is (Kaizer Gábor, forrás: Transindex interjú), csak ő úgy fogalmazott, hogy “lejáratta a gerillamarketing kifejezést”.

A könyvet egyébként kötelező olvasmánynak ajánlom, de azt azért senki se higgyje, hogy a könyv V. fejezetében részletezett „Száz gerillamarketing-tipp”, valójában az lenne. Mert például a vállalkozás színe (3. tipp), logója (5.), névjegye (12.), nyitvatartási ideje (18.), referenciái (35.), hitelkártyája (45.), hitelessége (96.) vagy éppen lelkesedése (97.) még legnagyobb jóindulattal sem nevezhető gerillamarketing eszköznek.

Nézzük mit mondanak, az elismertebb források, Magyarországon a gerillamarketingről:

Wikipedia : „A gerillamarketing (guerilla-marketing) a nem hagyományos (nem konvencionális), marketing eszközök, illetve technikák, valamint marketing-stratégia összefoglaló neve.”

Onlinemarketingszotar.hu : „Nem hagyományos marketing eszköz, amely általában minimális befektetéssel maximális hatékonyságot és megtérülést ér el. A gerilla kifejezés arra utal, mint a hadviselésben a gerilla harc, azaz nem hagyományos, nem feltétlen bejáratott eszközök vagy bejáratott eszközök új célú használata.”

Origo vállalkozói negyed : „A gerillamarketing ugyanis szokatlan, meghökkentő és kísérletező. Az ilyen reklám azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy heves érzelmeket vált ki – és pontosan emiatt kerül be a híradásokba is, nem a cég kapcsolatai, megrendelései vagy megvásárolt reklámhelyei miatt.”

Ezt mondom én : A gerillamarketing egy innovatív, kreatív és hangsúlyosan alternatív reklámozási módszer. Mind eszközök, mind pedig a felhasznált médiák tekintetében is új aspektusból közelít. Szinte kivétel nélkül a kreatívitást hívja segítségül, amely szokatlansággal párosul. Nem ritkán provokatív, felháborodást keltő, vicces, elgondolkodtató, esetleg erotikus. Nagyon fontos a használt eszköz, de inkább az üzenet és a tartalom közvetít értéket. Amiben még alternatív, hogy sok kreatívja bevonja a reklámba a megszólított célközönséget is, támaszkodik rá, velük együtt éri el a célját. Az igazán sikeres gerillamarketing akkor sikeres, ha ezek a feltételek teljesülnek és igaz lesz rá a „nagy reklám kis pénz” elve.

Szóval ennyit témaindítónak, legközelebb megismerjük a gerillamarketing ágait (vírusmarketing, WOM, astroturfing) és már példákat, videókat, képeket is mutatok. Fontos, hogy ha tetszett a cikk, ajánld és osszd meg – a cikket követő ikonok segítségével.