A borító

A múltkori elemzés után akkor folytassuk.  Következik az “Interaktív performance. Az új média platformjai, az ágens és a közösségek” c. fejezet. Az első pár oldal lényegében az Új média bevezetése, ezen kívül az online közösségekről esik pár szó. Dög unalom, a biztosítékot a gondolkodás egyensúlya c. grafikon csapta ki, amely az analitikus-, a design- és az intuitív gondolkozását jeleníti meg egy ábrán. Na innentől kezdve már csak jó jöhet

“Az online kapuk őrei: infrastruktúra, interfész, mediatizálódás” – Sávszélesség, penetráció, mobileszközök, virtuális világ leírásának egyvelegével indít. Nekem se eleje se vége, bár találtam egy igen érdekes mondatot:

A műszaki eszközökről írja, hogy a szórakoztató funkcióról a funkcionális szórakoztatásra helyeződik át a hangsúly. – De milyen igaz. Vagyis a szórakoztatás ma már nem funkció, hanem egy minimálisan elvárt igény. Minden funkciónak hasznosnak kell lenni, miközben szórakoztat. Ez elsősorban a böngészővel rendelkező televíziók és mobileszközök kapcsán került megemlítésre.

Jó pár bekezdés megint untató, aztán jön a Freemium-modell (Nicolas Pujol -t megjelölve forrásként). Amely szerint a szolgáltató egy ingyenes terméket ad, amelynek egyes részei prémium díjért használhatóak. A felhasználóknál jól kimutatható a konverzió (prémium funkció vásárlása), az ingyenes felhasználók pedig tudásmegosztást szolgáltatnak (pl. hibajavítás, mit kellene még fejleszteni?) a gyártónak. Működik! 62. oldal.

“A közösségek, az ágens és a márkák”

Egyébként a fejezetet Fehér Katalin, az Akadémia kiadó vezető szerkesztője írta. Új média kutató. (Ezt a munkaköri leírást azért megnézném…)

Folytatva a könyvet az alulról jövő kezdeményezésekről kapunk információkat. A másnéven “grass roots” – amikor egy személy, csoport vagy közösség saját maga épít fel egy kezdeményezést.  Egy bloggerrel példálózik, aki a legrosszabb PC-s játékokról készített videós összefoglalókat, ami nagyon népszerű lett a játékosok körében. Van még pár példa a közösségépítésre (pl. Djuice kiválás és Zynga FB játékok). A maradék 4 oldal átaludható.

“E-kereskedelmi üzleti modellek és koncepciók”

Na ez egy nagyon hasznos bekezdés. Aki az interneten akar pénzt csinálni ezt olvassa el. Mindjárt egyből az üzleti modell 8 kulcseleme (72. oldal):

1. Miért tőlünk fognak vásárolni?
2. Mivel / hogyan keresünk pénzt?
3. Célpiacunk?
4. Konkurenciák?
5. Identitásunk, előnyeink?
6. Stratégia a célközönség figyelmének elnyerésére?
7. Szervezeti forma, fejlődés?
8. Csapat, kompetencia, tapasztalat?

A továbbiakban már az online üzleti modellekről van szó: Portál és Vortál (vertikális. Pl. a marketing hírek iránt érdeklődők portála), Kereső, tartalomszolgáltatás, tranzakcióbróker, elektronikus piac (Vatera), online szolgáltatás (Pl. ingyenhívó, webgalamb), közösségi oldal.

Persze ezek részletesen is ki vannak fejtve – nagyon hasznos. Ajánlom mindenkinek ezt a részt. Bár kevés a magyar példa, egyetemi anyag szintén, de hasznos. 92. oldal.

Folyt. köv.

.

A legnagyobb hazai marketing RSS hírportál

.

.

A borító

A könyv két szerkesztője Bányai Edit és Novák Péter. Előbbi a PTE-KTK egyetemi docense (elektronikus kereskedelmet, online marketinget kutat); utóbbi az Origo általános vez-ig. helyettese, az IAB helytartója. Őt nem annyira ismerem (fényképről szimpatikus , sajnos ilyen ügynökségi sörözéseken ezidáig nem vettem részt. Majd talán később… A könyvnek egyébként több szerzője is van, erről majd szépen lassan.

Az első fejezet Az internet társadalmi vonatkozásai, ami egyből egy külföldi jelentés fordításával kezdődik. Na ezt nem kell elolvasni. Nem azért, mert úgy kezdődik, hogy “az e-business halott”, hanem mert olyan, mint egy politikai jelentés. Nagyon szépen van megfogalmazva, nagyívű dolgokról van szó (ipar, technológia, trend, Európai E-business), de sajnos nem sok kézzel fogható dolgot közöl velünk. A szokásos mit kellene és az milyen jó lenne, de hogy hogyan…azt ránk bízza.

Nyilván lesz olyan, akinek tetszeni fog ez a rész is (elsősorban atomkutatóknak és vörösdiplomásoknak), de én elsősorban a gyakorlatiasságot és a hatékonyságot szem előtt tartó mai kori vállalkozók szemével nézem a könyvet.

Következő rész: Bevezetés az információs társadalomba. Szerző Rab Árpád, a BMGE kutatási igazgatója. Megmondom egyenesen: ez olyan kutatási igazgatósra is sikerült. Idáig ez a könyv mélypontja, gyötrelmesen száraz. Van itt szó információs társadalomról, digitális kultúráról, kultúrantropológiáról, Gutebergről, információs írástudásról, szöveg – szöveg – szöveg és sehol egy kép. Áááááááá.

Komolyan mondom a Dunújvárosi Főiskolán töltött éveim jutottak az eszembe, amikor nekiálltam tanulni és közben elaludtam annyira unalmas volt az Analízis témaköre. Persze 4-esre szigorlatoztam, de az a kínszenvedés…. Szóval ez a rész kizárólag egyetemistáknak, nagyon-nagyon érdeklődő embereknek való. Pont megfelelő szöveg egy egyetemi ZH anyagához. Jól ki lehet húzni a lényegét és akkor marad belőle pár sor.

Tényleg száraz, nem akarok megbántani senkit, de ezt egy vállalkozó, egy online pénzt csinálni akaró ember nem bírja idegekkel.

Következő fejezet: Információs társadalom fejlődésének trendjei itthon és a világban. Basic nyelven: GOTO előzőrész

35. oldal : Online fogyasztói magatartás. Írta Szűcs Krisztián, PTE KTK GTI egyetemi adjunktus.

Na kérem, kezd visszatérni az élet az olvasóba. Végre egy nagyon hasznos fejezet. Végre az, ami érdekli a népet. Milyen az online fogyasztó és vásárló (bár ezt nyíltan bevallva is együtt kezelik)? Mik a jellemző tulajdonságaik? Sok – sok (javarészt NRC-s) kutatási eredmény és tényleg érdekes információ arról, hogy ki van a monitor másik oldalán.

Ebből a fejezetből megtudjuk, hogy milyen vásárlói típusok vannak: Hardcore, Alapos, Elfoglalt, Kényelmes, Spóroló. (bár ez megtalálható itt is), de tényleg hasznos és nagyon jól összeszedett ez a fejezet.

Még arról is szó esik, hogy a leginkább online menő termék a repjegy, fotókidolgozás, könyv, üdülés és szállás. Aztán van itt szó az általam is régóta ismert Choo féle keresési szokásokról: irányítatlan, kondícionált, informális, formális.

Aztán, hogy mi építi online a bizalmat? A könyv szerint a racionalitás, a biztosítékok, az észlelt hasonlóság más megbízható szolgáltatásra és a jártasság. Ezeket amúgy én is összegyűjtöttem – picit bővebben. Itt van vége, 52. oldal következik.

Összefoglalva szárazan és nagyon lassan (sőt gyötrelmesen indul a könyv), de aztán a 3. fejezet megmenti a könyv első 50 oldalát és elkezd valóban hasznos dolgokról beszélni. Ha valamit fel lehet hozni ellene az az, hogy a kutatások sajnos nem frissek (mert a kutatások soha tegnapiak) és picit általános (néha triviálisnak érezhető) megfigyelésekről kapunk információt. De abszolút tartalmas és hasznos.

Idáig azt mondom: egyetemeken olvasni fogják (mivel egyetemen oktatók írták , ezidáig egy hatékonyságra és gyakorlatiasságra törekvő kkv marketingesnek, vezetőnek nem ajánlom. De várjuk ki a végét…

.

Már a profession.hu marketing állásaival

.

.

.