Nyugodtan nyaralhatsz míg beregisztrálják

Ezen a héten fontos teendőm, hogy látogatást tegyek a Magyar Szabadalmi Hivatalba és bejegyezzem az augusztusra ígért megaprojektem márkanevét, mint védjegy. Ezzel kapcsolatosan pár dolgot megtanultam – és bár nem akarom elvenni Kollár Adriánék kenyerét, akik készülnek egy MSZH-s interjúval – úgy gondoltam, hasznos, ha leírom tapasztalataimat.

A védjegy lényegében egy szó, kép, szókapcsolat, ábra (továbbiakban: védjegy) levédése kizárólagos használatra. Pontosan egy olyan védjegy-oltalom megszerzése, amely a hivatal előtt is tanúsítja, hogy ezt a védjegyet csak Te vagy az használhatja, akinek engedélyt adtál. Nyilván ez nem azokra az esetekre készül fel, amikor egy sajtó vagy szakmai szervezet ír a márkádról (hiszen az csak jó neked), hanem amikor megpróbálnak hozzád – minden értelemben hasonló – terméket / szolgáltatást piacra dobni, továbbá amikor olyan támadások érnek, hogy a márka vagy a védjegy (persze ez a kettő lehet egy és ugyanaz is) hírnevét, jómegítélését sérti és hogy ne menjek messze: álmárkaként kommunikálnak róla vagy nevében a neten, facebook profilt / csoportot vagy twitter accountot “üzemeltetnek”. No ilyenkor ad erős védelmet a védjegy.

A beregisztrálása nem egyszerű, általában ügyvédi irodák együttműködése ajánlott – én egyedül próbálkoztam meg vele, de persze előzetesen mind egy ügyvédi irodával – mind pedig egy tanúsító (iparágában TOP3) céggel egyeztettem.
A védjegyeknél meg kell határozni az árukategóriákat, amivel azt mondjuk meg, hogy milyen jellegű szolgáltatásokra kívánjuk használni a védjegyet.

Ennek a blognak a célközönségének két marketing védjegyet emelnék ki (ezek nyilvánosan hozzáférhető adatok), egyik a Marketing Navigátor magazin (35-ös osztály : üzleti tanácsadás), a másik pedig az OMA, Gombos Zsolti és Fehér Márton tanfolyamaihoz kapcsolódó védjegy (41-es osztály : oktatás és vizsgáztatás).

A bejelentése egy 4 oldalas űrlapon történik. Kitöltése egyszerű szöveget, ábrát (logót) ki kell tölteni / rá kell nyomtatni vagy ragasztani. Külön kiemelném, hogy a védjegy több ember birtokában is lehet, ez jelölhető az űrlapon. Utána már csak az osztályozás meghatározása van hátra.

Az alapdíja 75.000 Ft. 2 hónap alatt döntik el, hogy befogadják-e (fizetni akkor kell, amikor értesítenek, hogy befogadták), attól számítva 5-8 hónap míg védjegyé emelkedhet az adott kérelem. Viszont a befogási dátumra visszamenőleg már oltalmat nyújt, tehát ha valaki a befogadás után “megtámadná” a védjegyet, akkor pert indíthatunk a “bitorló” (így hívják) ellen. Ha pedig bejegyezték a védjegyet, használható az (R) betű is, ami már egyfajta exkluzívitást, értéket ad a márkának. Komolyá teszi és érzékelteti a célközönséggel, hogy komolyan gondja céljait. A védjegyoltalom 10 évre nyújt jogi biztosítékot, utána meg lehet újítani.

Persze vannak egyéb díjak, gyorsított szolgáltatás, felszólalási díj (ha egy már meglévő védjegyet sértene az igényünk), összefoglalva: “csak legyünk túl rajta” típusú folyamat. Lassú, drága, de legalább a mienk és jogi védelmet ad.

Aki pedig csak egy infóterméket szeretne levédeni a másolók ellen, akkor válassza az azonnal(!) és 5.000 Ft -ért igénybevehető önkéntes műnyilvántartási szolgáltatást, ami perek esetén szintén döntő bizonyíték lehet. Így tett hazánk egyik e-mail marketingese, Erdélyi Norbert is, aki a nemzeti e-mail marketing oktató csomagát védte le így. Ez is nyilvános, bárki számára hozzáférhető adatbázis. De ez nem védjegy, hanem a szöveg egészére ad egy szerzői művédelmet. Nem összekeverendő!

Holnap írok a jövő héten megjelenő, az “Internet vállalkozás haladóknak” című könyvem tartalmáról, Pénteken pedig pontosan dátumokkal publikálom az augusztusi projektem menetredjét (bejelentések, sajtóközlemény időpontja, kampány és bevezetési dátumok). Maradj velem!

.

A marketingesek ne politizáljanak!

Ez a blog egyébként már a jövőbe mutat, ugyanis eddig nem használtam ezt a médiát a piaci hírek azonnali reagálására. Most ez megváltozik, a jövőben pedig többször olvashatsz aktualitásra kiadott reakciót. A mai nap megjelent egy cikk, amely szerint állami médiaügynökséget kellene létrehozni és így segíteni a hazai kis- és középvállalkozások világgazdasági válságból történő kilábalását.

Egy ilyen cikk – véleményem szerint – minden olyan embernek megmozgatja a fantáziáját, akit egy kicsit is érdekel a marketing, a vállalkozás és a magyar gazdaság. Nekem is megmozgatta és ez a bejegyzés a saját véleményemet foglalja össze. Lényeges kihangsúlyoznom, hogy szintén nem ember, szervezet vagy cég ellen szólok, hanem szakmai szempontok, szakmai tapasztalat alapján véleményezek egy publikációt.

Alacsony profitot okozó marketing „nemtudás”

A mikro, kis- és közepes vállalkozások kénytelenek nyomott árakon dolgozni, mert nem tudják az áraikat elfogadtatni a piaccal, kellő marketing ismeretek híján árversenybe kényszerülnek.
…
ösztönözni kellene a kisvállalatokat a marketingre, elérhetővé kellene tenni a marketing alapismereteket és támogatni a marketing eszközök alkalmazását.

A vállalkozásoknak, cégvezetőknek és a marketingért felelős munkatársaknak két fajtája van. Akit látja a marketingben rejlő potenciált és aki úgy gondolja a marketing csak idővesztegetés és pénzkidobás. Aki akar, az most is tud tanulmányokat folytatni üzletvitelből, marketingből, gazdaságtanból és egyéb relevánsabb témakörökből. Egyetemi szinten, MBA és felnőttképzésben és egyéb OKJ (országos képzési jegyzék) -n kívüli tanfolyamokon. Egy mai kkv-nak sok lehetősége van. Az állami felnőttképzési támogatás, az Európai Uniós pályázatok, valamint a cég szakképzési hozzájárulás terhére is képeztetheti munkatársait. Ha akarja…

A tudás rendelkezésre áll, tanácsadók vannak és szakmai szervezetek (pl. MMSZ, MRSZ, DMSZ, FVOSZ, stb.) is folyamatosan azon dolgoznak, hogy népszerűsítsék a marketinget a vállalkozások körében. Ha egy állami médiaügynökség felvállalná ezt a szakmai feladatot, akkor valamelyest koncentráltá tenné a marketing oktatást, amely lelassítaná a szakmai fejlődést is. Nem utolsó sorban frontális támadást indítana a tanácsadó cégek, felnőttképzésben érintett iskolák ellen és a cikket publikáló tanácsadó ellen is.

A modern társadalomnak, modern gazdaságpolitikára van szüksége, amely kellő módon támogatja a gazdaság fejlődését. Nagyon sok program létezik ma Magyarországon, amivel a gazdaságot, az üzletet és akár a marketing használatát is ösztönzi vagy elősegíti. Aki ezeket nem ismeri, az csupán tájékozottság kérdése.

Tálcán kell kínálni a marketinget a kisvállalkozásoknak

A környezetvédelmi programok népszerűsítéséhez hasonló módon a kormány által támogatott konferenciákon, információs anyagokon, akár egy kormányzati honlapon hozzáférhetővé lehetne tenni és népszerűsíteni az alapvető marketing tudást.

Mindenek előtt tegyünk különbséget a környezetvédelem és a gazdaságpolitika között, mert ez a két szakterület egészen élesen elhatárolható egymástól – ezáltal a kormánynak is egészen más szerepe van ezeken a területeken. A környezetvédelem szigorú jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően működik, amely megmondja,  hogy mit lehet, mit nem.

Ennek párjára a gazdaságot (beleértve a marketinget) is rendeletek és jogszabályok határozzák meg.  Definiálják a cégek piaci viselkedésének kereteit (GVH), reklámjait és mindazokat a tényezőket, lehetőségeket, amely sok esetben a marketinggel is összefonódik. A kormány a törvényi keretét adja meg a marketingnek és nem kíván mélyebben beleavatkozni, hiszen egy olyan “tantárgyat”, mint az üzlet és a marketing csak azok tudják megfelelő színvonalon tanítani akik abban dolgoznak. Ezért léteznek tanácsadó cégek és felnőttképzési rendszerek – amit ugye az állam többformában is támogat.

De ezért is vannak állami és államilag támogatott üzleti iskolák is, hogy a megfelelő környezetben, a megfelelő oktatók által, az állam segítségével történjen a szakmai képzés.

Az alapvető marketingtudás jelen van (pl. ezen a honlapon is), aki érdeklődik e tudás iránt annak szinte a lába előtt hevernek a kínálatok (pl. Google : “marketing”), de ha elvonatkoztatunk az online világtól, akkor sem kell messze menni: minden nagyobb városban már létezik felnőttképzés, esti oktatás, amit a kormány sok esetben támogat. Nem hiszem, hogy pl. a Gazdasági Minisztérium honlapján kellene lennie egy menüpontnak, hogy kisvállalati marketing tippek – trükkök. Mindennek meg van a helye!

elérhetővé kell tenni a leghatékonyabb reklámcsatornákat!

nagy tételben, kedvezménnyel vásárolna reklámhelyeket, amelyet kizárólag kkv-k számára értékesítene tovább önköltségi áron.

Ez egyik oldalról adna, a másik oldalról pedig elvenne – vagyis nem win – win helyzet. Adna a médiatulajdonosoknak (akik között szép számmal van olyan is, aki nem hazánkban adózik) azáltal, hogy nagyobb reklámköltést generálna; De egyben az egész médiaügynökségi piacot arcul csapná, akik az ügynökségi jutalékból élnek. Mivel az állam felvásárolna a reklámidőket, médiafelületeket és jutalék nélkül (valószínűleg olcsóbban) továbbadná a vállalkozásoknak, a szabad piaci verseny esélye nélkül ásná meg a kereskedelmi alapokon nyugvó médiaügynökségek örök sírját.

Nem utolsó sorban ha lenne egy ilyen állami médiaügynökség, akkor az adófizetők pénzéből venne reklámfelületeket, amit aztán cégeknek adna vissza, ami nemhogy kimeríti a szabad gazdasági piac fogalmát, hanem etikailag is kifogásolható.

A kezdeményezés még jónak is tűnik, de nagyon sok sebből vérzik és sok helyen csúsztat – egy laikus gondolhatja azt, hogy az állam nem támogatja vagy nem keres újabb támogatási lehetőségeket az gazdasági szféra szereplői számára. Én betudom egy hatásos (a politikai vonzata miatt) PR cikknek, amiről most majd sokan beszélni fognak.

Én nekem nem célom, hogy reklámozzam a konkurenciámat, se nem az, hogy ezt a cikket megint valaki támadásnak vagy (ez a kedvencem ) irigységnek vegye. De mindenképpen célom a szakmaiság és a hiteles tájékoztatás – nem utolsó sorban a szabad szakmai véleménnyilvánítás. Ez a cikk saját véleményből és kizárólag ezen indokok miatt született meg. Neked van véleményed?

.

Céginformációk közkézen

Szerintem nem titok, maximum a cégnek csinálok egy kis reklámot, de mivel nem tartozik a konkurenciám közé miért ne? A CID Cég-Info Kft. -ről van szó, aki régi motoros a DM szakmában és tevékenysége elég szerteágazó. Referencia listája is van, sőt elismerésre méltó.

Ennek a cégnek van olyan céginformációs adatbázis terméke, amelyet marketing célokra ajánlanak, ami itt érhető el és amely több ezer cég (a honlapon kategóriáját tekintve fel is tüntetett) adatát tartalmazza. Két fontos kérdést szegeznek rendszerint hozzám: legális-e ez a tevékenység és ha igen, kinek érdemes megvenni?

A blogbejegyzésemhez a legjobb forrásként gondolva a céget hívtam fel, egyik vezető tanácsadójukkal beszélgettem. Elmondták, hogy a (szerintem sokaknak szomorú) valóság, hogy a tevékenység teljesen legális, ugyanis ezekben az adatbázisokban az amúgy nyilvánosnak tekintett cégtári / cégbírósági adatbázisokat dolgozzák fel, frissítik rendszeresen. Hasonló adatokkal dolgozik pl. a Complex Cégtár, de bárki bemehet a cégbíróságra és saját maga is adatokat kérhet ki egy vállalkozásról.

A kérdés második részére a válasz pedig: bárkinek hasznos ez az információ, viszont ár – érték arányban online marketingre, online direktmarketingre nem ajánlatos saját véleményem szerint. A termék árához viszonyítva ugyanis túl kevés e-mail cím szerepel benne és az is (ezt ők mondták) javarészt a “központi”, vagyis az info@ e-mail cím. Aki meg kicsit is járatos a DM-ben tudja, az egyik kulcsa a sikerhez a megfelelő ember elérése.

Ennek egyébként az az egyszerű magyarázata, hogy a magyarországi SPAM törvény ezt engedi meg (~ pontosabban nem tiltja). Azt viszont igen, hogy személyes e-mail címre kéretlen reklámlevelet küldjünk. Személyes e-mail cím minden olyan cím, amiből következtethető, hogy nem egy cég központi e-mail címe, hanem egy magánszemélyé. Magánszemélynek minősül ez esetben pl. egy keresztnev.utonev@cegnev.hu e-mail cím is.

Annak viszont érdemes belefektetni, aki telemarketinggel vagy postai DM-el próbálkozik, viszont ezekkel a marketing eszközökkel már nem a kezdők szoktak élni. Gondoljunk csak 1.000 DM levél (és ez nagyon kis volumennek számít) kiküldési költségére…

Szóval érdemes tudni, hogy ilyen is létezik. Érdemes felkészülni rá, hogy ha céget alapítunk, lesznek, akik (akár pár nap működés után) feltűnnek a semmiből és egyből bepróbálkoznak. Nem biztos, hogy ez miatt a termék miatt, de hasonló szolgáltatások miatt. A szakértői tanácsom az, hogy ha postai DM és telefmarketing szerepel a marketing eszköztárunkban, akkor érdemes egy kisebb befektetésképpen megfontolni és tesztelni(!), de jó tudni, hogy nagyobb erőfeszítéssel, több utána járással mindezeket az adatokat mi is megszerezhetjük – akár ingyenesen is. Arról meg már nem is beszélek, hogy nagy híve vagyok a nem kölcsönzött, nem (legálisan) vásárolt, saját magunk által felépített listáknak – hiszen konverzióját tekintve ez verhetetlen.

Aki olcsó online marketinget szeretne, az bízzon továbbra is az e-mail-, blog- és a gerillamarketing már bizonyított erejében.

.
Termékajánló

Hasznos cuccok: 140 db angol nyelvű marketing e-book. ~7.500 oldal és közel 200 videó. A külön-külön megvásárlási ár (288.000 Ft) helyett 9.900 Ft-ért! Nézzd meg mi van a csomagban, miről szólnak a könyvek, videók!

.

Jogi út is van!

Nézz csak körbe, hány online marketinges és internetes vállalkozásnak van ilyen nyilvántartási száma! Ugye, milyen szomorú? Na de itt ez a poszt, amely mindenkinek segít. Miután én is hivatalosan elküldtem az igényemet, gyorsan leírtam mit és hova kell írni. A biztonság kedvéért megnézettem egy adatvédelmi jogásszal; Ő azt mondta nem lehet vele gond.

A kitöltendő űrlapot, a kitöltési segédletet, a mellékleteket ezen az oldalon találod. Jelen példa arra vonatkozik, ha teljesen hagyományos internetes vállalkozásod van. Megrendeléseket veszel fel, hírleveled van és felméréseket készítesz. Ja és persze harmadik félnek adatot nem adsz ki. Az űrlap kitöltése után a levelet az Adatvédelmi biztosnak címezd (1051 – Nádor utca 22.)

Az eljárás illetékmentes (“ingyé van”) és pár hónapig is eltarthat. Utánna viszont csilloghatsz a nyilvántartási számoddal, ami egyrészt alap a jog szempontjából, másrészt bizalmat erősítő ügyfeleid és olvasóid szemében. Vedd magad elé az űrlapot és töltsük ki együtt:

Adatkezelő Te vagy

1.6 Az adatkezelés megnevezése:          személyes adatok kezelése
1.7 Az adatkezelés célja:                       interneten történő termék- és szolgáltatások (pl. hírlevél) megrendelésének fogadása
1.8.1 Jogszabályhely vagy más jogalap   Az érintett hozzájárulása
1.8.2 Jogszabály címe                           2008. évi XLVIII törvény

Adatfeldolgozó Te vagy

3.1 Adatfajta megnevezése                    név, cím, e-mail cím (ezt lehet bővíteni kedved szerint)
3.2 Adatforrás                                       érintett
3.3.1 jogszabályhely vagy más jogalap    Az érintett hozzájárulása
3.3.2 Jogszabály címe                           2008. évi XLVIII törvény
3.4 Adatfelvétel módja                            Megrendelő űrlap, Hírlevél feliratkozási űrlap, egyéb kérdőív
3.5 Az adat törlési határideje                  Az érintett kérésére

Adattovábbításokhoz csak ezt írtam: Az adatot harmadik személy számára nem továbbítom.

5.1 Érintett csoport leírása                     Hírlevél olvasók, kérdőív kitöltők, ügyfelek

Hát ennyi lenne, sok sikert mindenkinek! Ha van kérdés, kommentbe tegyétek fel.

Addig is ajánlom a következőket figyelmedbe:

• I. Marketingextra konferencia felvétele (3 DVD)
• DVD előzetes by TanácsadóTV: http://www.marketingextra.hu
  .
• Hogyan szervezzünk online konferenciát? (e-book)
• Internet vállalkozás a semmiből (e-book)

.

adatvédelmi szakértő

A múlt héten majdnem megvádoltak, hogy megint csak feltűnést keltek a bejelentésemmel, de tényleg arról volt szó, hogy rájöttem erre a jogi problémára és bejelentettem, hogy blogolni fogok róla, de mivel jogi dolog, semmiképpen sem szerettem volna úgy írni róla, hogy egy ügyvéd nem erősíti meg a feltételezéseimet.

Múlt héten a digitális aláírásokkal, e-számlázással kapcsolatosan egy tanúsítványkezelő cég weboldalát böngésztem és a céginformációknál (amit én mindig megnézek az elsők közt) ezt találtam: Adatkezelési nyilvántartási azonosító.

Most az egész agyvihart nem kívánom leírni, helyette lássuk mi ez és mit ír róla a törvény:

Bejelentkezés az Adatvédelmi Nyilvántartásba

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban Avtv.) 28. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség szerint az adatkezelőknek be kell jelenteni a személyesadat-kezeléseiket az Adatvédelmi Nyilvántartásba.
Az Adatvédelmi Nyilvántartás célja, hogy segítségével a polgárok tájékozódhassanak a róluk szóló személyes adat nyilvántartások tartalmáról.

Hát nem kicsit bizonytalanodtam el, hogy nekem és más online marketingesnek (és persze vállalkozónak) miért nincs ilyen száma vagy miért nem látok ilyen adatot, hogy adatkezelési nyilvántartási szám. Jóhiszeműen feltételeztem, hogy biztos van, csak nem írják ki. De az adatvédelmi biztos honlapján található kereső nem hozott eredményt egy általam ellenőrzött online vállalkozó nevére, cégére. Még olyanokéra sem, akik több éve foglalkoznak internetes hírlevélküldéssel és termékértékesítéssel. Gáz van babám! – erre szokták mondani.

Ekkor már sejtettem, hogy nem elég (ez nagyon fontos: nem elég!) egy adatvédelem vagy adatkezelés menüpont. Hivatalosan is be kell jelentenünk, hogy mi online vállalkozók vagyunk és ügyféladatokat (pl. név, cím, személyes e-mail cím) kezelünk. Kell, hogy legyen ilyen nyilvántartási számunk és kell, hogy egy ügyfél vagy érdeklődő megnézhesse ebbe a nyilvántartásban, hogy mi milyen adatokat, mire használunk. Ez az online vállalkozói réteg megtisztítása!

Régóta ismerem és figyelem Magyarország egyik legismertebb adatvédelmi szakértőjét, a Dr. Kulcsár Zoltánt. Zoltán egyébként a ppos.hu és az adatvedelmiszakerto.hu tulajdonosa és azt is tudom róla, hogy olyan nagynevű ügyfeleknél végez adatvédelmi auditot, mint pl. az IKEA. Őt kértem meg, hogy segítsen tisztázni a kérdést és válaszoljon kérdéseimre:

Kire vonatkozik általánosan ez a törvény? Kinek kell Adatkezelési nyilvántartási számmal rendelkeznie?

Dr. Kulcsár Zoltán: “Az adatvédelmi törvény mindenkire vonatkozik, aki a Magyar Köztársaság területén személyes adatot kezel. Kizárólag a természetes személyek saját céljait szolgáló adatkezelésekre nem kell alkalmazni. Tehát minden cég, aki személyes adatot kezel, köteles a törvényt alkalmazni. Adatkezelési nyilvántartási azonosítót csak azoknak az adatkezelőknek nem kell kérniük, akiket a törvény megemlít:

30. § Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely
a) az adatkezelővel munkaviszonyban, tagsági, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban álló személyek adatait tartalmazza;
b) egyház, vallásfelekezet, vallási közösség belső szabályai szerint történik;
c) az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségére, egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat tartalmaz, gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából;
d) az érintett anyagi és egyéb szociális támogatását célzó és nyilvántartó adatokat tartalmaz;
e) a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazza;
f) a hivatalos statisztika célját szolgáló személyes adatokat tartalmaz, feltéve hogy – külön törvényben meghatározottak szerint – az adatok személlyel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszik;
g) a sajtótörvény hatálya alá tartozó társaságok és szervek olyan adatait tartalmazza, amelyek kizárólag saját tájékoztatási tevékenységüket szolgálják;
h) a tudományos kutatás céljait szolgálja, ha az adatokat nem hozzák nyilvánosságra;
i) az adatkezelőtől levéltári kezelésbe került át;
j) a természetes személy saját célját szolgálja.”

Ha például az interneten rendeléseket fogadok vagy hírlevélt üzemeltetek, akkor nekem is kell adatkezelési nyilvántartási számomnak lenni?

Dr. Kulcsár Zoltán: “Igen. Az nem minősül klasszikus ügyfél adatkezelésnek.”

Milyen büntetés járhat, ha valaki úgy kezeli mások adatát, hogy nem jelentette be hivatalosan?

Dr. Kulcsár Zoltán: “A bejelentési kötelezettség elmaradásának nincs szankciója. Az adatvédelmi törvény egyéb rendelkezéseinek be nem tartása egyébként a következő következményekkel járhat: http://www.adatvedelmiszakerto.hu/2009/08/a-jogellenes-adatkezeles-kovetkezmenyei/”

- – -

Hát ennyi. Ha valaki nem rendelkezik még ilyen nyilvántartási számmal, gyorsan igényelje meg ezek alapján, mert bár az eljárás illetékmentes, több hónapig eltarthat. Én, az én igénylésemet már elküldtem

- – -

A következő blogbejegyzésem már a II. könyvemről fog szólni, aminek a címe “Hogyan szervezzünk online konferenciát?“. Nem csak online konferenciaszervezésről, hanem hagyományról is szól és több más előnye mellett csak annyit említenék, hogy 50 év tapasztalata található meg benne a négy szakértő- szerzőnek köszönhetően. A weboldala (http://www.online-konferencia-hogyan.com) már elindult, de a rendelés és ingyen-hozzájutás csak az esti órákban várható (2010.05.10).

.