.

.

Pletyka-marketing néven is hívják

Szájreklám, szóbeszéd-marketing, WOM, Word-of-Mouth – mindegy hogy hívjuk. Röviden arról van szó, hogy bizonyított tény, hogy míg egy online banner 33%-os, a márka szponzoráció 63%-os, a fogyasztók közötti márkakommunikáció ösztönzése (WOM Push-marketing) 90%-os bizalmat élvez a fogyasztók körében. Forrás: Nielsen Global Online Consumer Survey, 2009

Magyarul az emberek szeretnek tájékozódni a vásárlás előtt és túlnyomó részt azoknak hisznek, akiket ismernek, akiben megbíznak (és akik persze tapasztalatból beszélnek), akikkel nap mint nap találkoznak. Ezek pedig a barátok, ismerősök, kollégák – azok az emberek, akikkel beszélünk (innen a szájreklám, szóbeszéd).

Persze a vírushordozó média lehet egy blog is, ahol a szerzőben megbízunk és szakértőként tekintünk rá.

Ha egy vírusmarketing cég megfelelő injektálással elterjeszt egy jó hírt a kiszemelt célközönségben és kellőképpen jól felépített a koncepció, akkor a várt eredmény sem marad el. Ma egy ilyen érdekes koncepciót mutatok:

Név és részletek nélkül ez a cég azt csinálja, hogy arra alapozza a vírushálózatának a mozgatórugóját, hogy az emberek mindig szeretnek kicsit büszkélkedni exkluzív, pult alatti információkkal. Szeretnek élenjárók lenni és szeretik ha valami olyasmit tapasztalhatnak, amit más még nem.

Szóval ez a szóba forgó vírusmarketing cég leszerződött közel félszáz világmárkával (pl. RedBull, Dove, Nestlé) és felépített egy olyan fogyasztói panelt (ennek száma ismeretlen, de nyilván több tízezer), akik vállalják, hogy a még megjelenés előtt vagy a megjelenés pillanatában tesztelik a terméket. Értitek a koncepciót?

A cég kapcsolat a fogyasztók és a gyártók között úgy, hogy a cég felé promóciót és termékfejlesztési tesztet kínál, a fogyasztók felé pedig az exkluzív érzést, hogy valamit elsőként próbálhat ki. Mindenki nyer.

A fogyasztók persze az mellett, hogy értékes termékfejlesztési információval szolgálnak, megosztják a terméktapasztalataikat, beszélnek a kipróbált termékről, ajánlják azt és újabb tartalmakat generálnak. Ezt hívjuk úgy, hogy Citizen Generated Media. Ez lehet szöveg, videó, audió. A termékről szól, hosszútávon él és lényegében költségmentes.

Látod már mekkora ereje van a vírusmarketingnek?

Természetesen vírusmarketingje egy kis cégnek is lehet, még Neked is! Ha segítséget vársz, konzultálnál Velem a Te céged kreatív vírusmarketing koncepciójáról, akkor keress bátran.

.

.

.

Dr. Fehér Katalin PhD volt a feladója annak az e-mailnek, amit ma reggel kaptam. Először azt hittem, hogy majd most aztán “kapok a fejemre”, amiért kendőzetlenül, őszintén és remélem, maximálisan objektívan írok könyvelemzési sorozatot az Online üzlet és marketing c. kiadványról. De nem erről volt szó.

Csupán Katalin felhívta a figyelmemet egy elírásról, amit tettem és amely szerint Akadémia kiadónak neveztem azt, ami hivatalosan: Akadémiai Kiadó.

Ez mellett megnyugtatott arról, hogy örömmel olvassa ez irányú írásaimat.

Az elírásért elnézését kértem és itt is csak ismétlem magamat. Figyelni fogok a pontos, szakszerű írásra. Én sem szeretném, ha valaki a MAMASZ-t (ami mellesleg nemzeti védjegy is) vagy a marketinghir.hu -t vagy bármelyik más internetvallalkozas.com közeli érdekeltségemet máshogy vagy helytelenül írná.

.

Garantáltan kielégíti az információ éhségedet.

.

.

.

Válaszolj a kérdéseinkre és nyerj egy kedvezményes belépőt az mfor.hu „Pályázatok, közbeszerzések, fejlesztési adókedvezmények, finanszírozási megoldások” című rendezvényére. Az esemény 2011. április 14-én (csütörtök), Budapesten, az Actor Business Hotelben kerül megrendezésre.

A tartalomból:

• Új Széchenyi Terv
• EU-s pályázatok
• közbeszerzések
• vállalkozások adókedvezményei
• finanszírozási megoldások

A helyes választ adók között 5 db kedvezményes konferenciajegyet sorsolunk ki Pályázati Konferenciánkra, mely 23 000 forint + áfa helyett 5000 forint + áfa áron vehető igénybe.

A nyeremény pénzre nem váltható, de a kedvezményes jegy igénylési lehetőség vállalaton belül átruházható.

További információk a játékról »

.

.

.

A dolog ott kezdődik érdekes lenni, hogy a Facebook -ot két féleképpen használhatja a 2 842 400 regisztrált felhasználó. Biztonságos üzemmódban (ilyenkor https:// van a facebook.com előtt) vagy pedig normál üzemmódban (ilyenkor a megszokott http:// protokoll látható a facebook.com előtt).

Maga a beállítás a Profilom \ Fiókbeállítások \ Beállítások \ Adatvédelem alatt található:

.

A fiókvédelem beállítása (klikkre nagyít)

.
Nagyon fontos, hogy ez a beállítás nem befolyásolható. Ha pl. megfelelő biztonság-tudatossággal rendelkezik a felhasználó és beállítja, akkor bárhol lép be, ő https:// protokoll alatt fogja látni a Facebook -ot és vele együtt minden Facebook oldalt.

A probléma akkor van, ha egy egyedileg létrehozott Facebook oldal nincs erre felkészítve vagyis amikor pl. egy iFrame alkalmazás olyan tárhelyről “húzza” be az információkat, amely nincs felkészítve a https:// protokollon való működésre. A sok pénzért elkészített egyedi oldal helyett vmi ilyesmi lesz látható (persze ha iFrame -ről beszélünk):
.

Https alatt jöhet ilyen üzenet...

.
Vagy még rosszabb, ha nem is látható. Hogy magyar példákat is mutassak, íme két oldal, akik nem engedhetnék meg maguknak ezt:

• Opel Magyarország (http://www.facebook.com/OpelHU). Ha kicseréled https-re (vagy ilyen profilból nézed meg), eltűnik az összes egyedi oldal! – Ő hozzájuk volt kapcsolatom, nekik felajánlottam a segítségemet.
  .
• MenDan Thermal Hotel & Aqualand, Zalakaros. (http://www.facebook.com/MenDan.Hotel.Zalakaros). Ha kicseréled https-re (vagy ilyen profilból nézed meg), eltűnik a szobafoglalás!

Itt pedig egy jó példa:

• Egy Facebook oldal, ahol http-vel és https-el is látható az “Ön aggódik?” teszt. Cseréld ki a http-t https-re vagy ilyen profilból nézd meg!

Erre szoktam mondani, hogy lehet, hogy kicsi vagyunk (még), de a mi ügyfeleink nem kerülhetnek ilyen helyzetbe és ilyen technikai malőr miatt nem veszthet értékes látogatót az egyedi oldaluk.

A megoldás persze egyszerű, pici odafigyeléssel és némi technikai felkészüléssel jár. Teljeskörű Facebook marketing szolgáltatással várunk:

• kattintás alapú kampánygondozás;
• egyedi Facebook oldalak;
• Facebook oldalak gondozása (Content management).

.

Garantáltan kielégíti az információ éhségedet.

.

.

A borító

A múltkori elemzés után akkor folytassuk.  Következik az “Interaktív performance. Az új média platformjai, az ágens és a közösségek” c. fejezet. Az első pár oldal lényegében az Új média bevezetése, ezen kívül az online közösségekről esik pár szó. Dög unalom, a biztosítékot a gondolkodás egyensúlya c. grafikon csapta ki, amely az analitikus-, a design- és az intuitív gondolkozását jeleníti meg egy ábrán. Na innentől kezdve már csak jó jöhet

“Az online kapuk őrei: infrastruktúra, interfész, mediatizálódás” – Sávszélesség, penetráció, mobileszközök, virtuális világ leírásának egyvelegével indít. Nekem se eleje se vége, bár találtam egy igen érdekes mondatot:

A műszaki eszközökről írja, hogy a szórakoztató funkcióról a funkcionális szórakoztatásra helyeződik át a hangsúly. – De milyen igaz. Vagyis a szórakoztatás ma már nem funkció, hanem egy minimálisan elvárt igény. Minden funkciónak hasznosnak kell lenni, miközben szórakoztat. Ez elsősorban a böngészővel rendelkező televíziók és mobileszközök kapcsán került megemlítésre.

Jó pár bekezdés megint untató, aztán jön a Freemium-modell (Nicolas Pujol -t megjelölve forrásként). Amely szerint a szolgáltató egy ingyenes terméket ad, amelynek egyes részei prémium díjért használhatóak. A felhasználóknál jól kimutatható a konverzió (prémium funkció vásárlása), az ingyenes felhasználók pedig tudásmegosztást szolgáltatnak (pl. hibajavítás, mit kellene még fejleszteni?) a gyártónak. Működik! 62. oldal.

“A közösségek, az ágens és a márkák”

Egyébként a fejezetet Fehér Katalin, az Akadémia kiadó vezető szerkesztője írta. Új média kutató. (Ezt a munkaköri leírást azért megnézném…)

Folytatva a könyvet az alulról jövő kezdeményezésekről kapunk információkat. A másnéven “grass roots” – amikor egy személy, csoport vagy közösség saját maga épít fel egy kezdeményezést.  Egy bloggerrel példálózik, aki a legrosszabb PC-s játékokról készített videós összefoglalókat, ami nagyon népszerű lett a játékosok körében. Van még pár példa a közösségépítésre (pl. Djuice kiválás és Zynga FB játékok). A maradék 4 oldal átaludható.

“E-kereskedelmi üzleti modellek és koncepciók”

Na ez egy nagyon hasznos bekezdés. Aki az interneten akar pénzt csinálni ezt olvassa el. Mindjárt egyből az üzleti modell 8 kulcseleme (72. oldal):

1. Miért tőlünk fognak vásárolni?
2. Mivel / hogyan keresünk pénzt?
3. Célpiacunk?
4. Konkurenciák?
5. Identitásunk, előnyeink?
6. Stratégia a célközönség figyelmének elnyerésére?
7. Szervezeti forma, fejlődés?
8. Csapat, kompetencia, tapasztalat?

A továbbiakban már az online üzleti modellekről van szó: Portál és Vortál (vertikális. Pl. a marketing hírek iránt érdeklődők portála), Kereső, tartalomszolgáltatás, tranzakcióbróker, elektronikus piac (Vatera), online szolgáltatás (Pl. ingyenhívó, webgalamb), közösségi oldal.

Persze ezek részletesen is ki vannak fejtve – nagyon hasznos. Ajánlom mindenkinek ezt a részt. Bár kevés a magyar példa, egyetemi anyag szintén, de hasznos. 92. oldal.

Folyt. köv.

.

A legnagyobb hazai marketing RSS hírportál

.

.

A borító

A könyv két szerkesztője Bányai Edit és Novák Péter. Előbbi a PTE-KTK egyetemi docense (elektronikus kereskedelmet, online marketinget kutat); utóbbi az Origo általános vez-ig. helyettese, az IAB helytartója. Őt nem annyira ismerem (fényképről szimpatikus , sajnos ilyen ügynökségi sörözéseken ezidáig nem vettem részt. Majd talán később… A könyvnek egyébként több szerzője is van, erről majd szépen lassan.

Az első fejezet Az internet társadalmi vonatkozásai, ami egyből egy külföldi jelentés fordításával kezdődik. Na ezt nem kell elolvasni. Nem azért, mert úgy kezdődik, hogy “az e-business halott”, hanem mert olyan, mint egy politikai jelentés. Nagyon szépen van megfogalmazva, nagyívű dolgokról van szó (ipar, technológia, trend, Európai E-business), de sajnos nem sok kézzel fogható dolgot közöl velünk. A szokásos mit kellene és az milyen jó lenne, de hogy hogyan…azt ránk bízza.

Nyilván lesz olyan, akinek tetszeni fog ez a rész is (elsősorban atomkutatóknak és vörösdiplomásoknak), de én elsősorban a gyakorlatiasságot és a hatékonyságot szem előtt tartó mai kori vállalkozók szemével nézem a könyvet.

Következő rész: Bevezetés az információs társadalomba. Szerző Rab Árpád, a BMGE kutatási igazgatója. Megmondom egyenesen: ez olyan kutatási igazgatósra is sikerült. Idáig ez a könyv mélypontja, gyötrelmesen száraz. Van itt szó információs társadalomról, digitális kultúráról, kultúrantropológiáról, Gutebergről, információs írástudásról, szöveg – szöveg – szöveg és sehol egy kép. Áááááááá.

Komolyan mondom a Dunújvárosi Főiskolán töltött éveim jutottak az eszembe, amikor nekiálltam tanulni és közben elaludtam annyira unalmas volt az Analízis témaköre. Persze 4-esre szigorlatoztam, de az a kínszenvedés…. Szóval ez a rész kizárólag egyetemistáknak, nagyon-nagyon érdeklődő embereknek való. Pont megfelelő szöveg egy egyetemi ZH anyagához. Jól ki lehet húzni a lényegét és akkor marad belőle pár sor.

Tényleg száraz, nem akarok megbántani senkit, de ezt egy vállalkozó, egy online pénzt csinálni akaró ember nem bírja idegekkel.

Következő fejezet: Információs társadalom fejlődésének trendjei itthon és a világban. Basic nyelven: GOTO előzőrész

35. oldal : Online fogyasztói magatartás. Írta Szűcs Krisztián, PTE KTK GTI egyetemi adjunktus.

Na kérem, kezd visszatérni az élet az olvasóba. Végre egy nagyon hasznos fejezet. Végre az, ami érdekli a népet. Milyen az online fogyasztó és vásárló (bár ezt nyíltan bevallva is együtt kezelik)? Mik a jellemző tulajdonságaik? Sok – sok (javarészt NRC-s) kutatási eredmény és tényleg érdekes információ arról, hogy ki van a monitor másik oldalán.

Ebből a fejezetből megtudjuk, hogy milyen vásárlói típusok vannak: Hardcore, Alapos, Elfoglalt, Kényelmes, Spóroló. (bár ez megtalálható itt is), de tényleg hasznos és nagyon jól összeszedett ez a fejezet.

Még arról is szó esik, hogy a leginkább online menő termék a repjegy, fotókidolgozás, könyv, üdülés és szállás. Aztán van itt szó az általam is régóta ismert Choo féle keresési szokásokról: irányítatlan, kondícionált, informális, formális.

Aztán, hogy mi építi online a bizalmat? A könyv szerint a racionalitás, a biztosítékok, az észlelt hasonlóság más megbízható szolgáltatásra és a jártasság. Ezeket amúgy én is összegyűjtöttem – picit bővebben. Itt van vége, 52. oldal következik.

Összefoglalva szárazan és nagyon lassan (sőt gyötrelmesen indul a könyv), de aztán a 3. fejezet megmenti a könyv első 50 oldalát és elkezd valóban hasznos dolgokról beszélni. Ha valamit fel lehet hozni ellene az az, hogy a kutatások sajnos nem frissek (mert a kutatások soha tegnapiak) és picit általános (néha triviálisnak érezhető) megfigyelésekről kapunk információt. De abszolút tartalmas és hasznos.

Idáig azt mondom: egyetemeken olvasni fogják (mivel egyetemen oktatók írták , ezidáig egy hatékonyságra és gyakorlatiasságra törekvő kkv marketingesnek, vezetőnek nem ajánlom. De várjuk ki a végét…

.

Már a profession.hu marketing állásaival

.

.

.

Facebookon jelentettem be először, hogy 2.5 év után, az utóbbi hetek megfeszített tempóban végzett egyeztetések és megbeszélések után a portfóliómba került az internetvallalkozas.hu domain.

Az a domain, amelynek .com -os párja lényegében az egész eddigi online tevékenységemet erősen meghatározta.

A jövőben a MAMASZ portfóliójának tagjaként ide telepszik át az internetes szolgáltatások és a blogom.

.

.

.

A Tippingatlan éppen azt használta ki, hogy ezt a két nevet – a most már az elején bukásra ítélt Dalbír kérdez kampányt futtató Budapest Bank – több millió (vagy milliárd?) Forintért annyira bepozícionálta a reklámfogyasztók fejébe, hogy bárki leírja egy reklámban, még 1-2 évig biztos, hogy a komoly bankár és a mindig butuska kolléganő jut eszébe. A “nyuszómuszó” -t pedig az FHB pozícionálta, de a helyzet ugyanaz.
.

Szemtelenül pimasz

.
Bár egy METRO 1/1 hirdetés sem olcsó (Tőlünk ezt is megrendelheted ügynökségi, kedvezményes áron), de ezzel a kis trükkel, még hatásosabb lett ez a kommunikáció.

A bank, aki meg elhagyta ezt a kampányt, sajnálhatja, mert Dalbír soha nem lesz olyan kedvelt, szeretett, amilyen Emese volt. Nézzük az első filmek egyikét és emlékezzünk Emesére
.

.

Egyébként a Budapest Banknak üzenem, hogy külföldön bevett szokás, hogy a piackutatási adatok alapján úgy döntenek, hogy a jelenlegi kampány helyett, visszahozzák a régi kedveltet.

Most Te jössz: Téged idegesített Emese vagy kedvelted?

.

A tavaly próbajelleggel megrendezett MarketingEXTRA konferenciát sem rendezzük meg idén, április 26-án. Az online konferencia helyett sokkal emberibb, közelebbi és szerethetőbb akcióra készülünk, amely az Online Marketing Biblia könyvemhez kapcsolódik. Részletek később.

A MarketingEXTRA konferenciáról csak annyit, hogy ez volt az első olyan marketing konferencia Magyarországon, amit teljes egészében online rendeztünk. Online közvetítettünk, mindenki az otthonából nézhette. Nem webinárium volt, hanem a monitor elé leülős és végignézős konferencia. Egy idő után “pizsamás konferenciaként” is emlegették.

A konferencia elmaradását pedig a tanácsadói munkákra megnövekedett felkérések száma indokolta.

A legemlékezetesebb pillanatok:
.

.

.

.