A termék vagy szolgáltatás ára lehetőségeink egyik faktora, hiszen sok minden (sokszor magának a cégnek a sorsa) függ attól, hogy milyen áron értékesítünk – egyáltalán milyen áron tudunk értékesíteni? Ma részben rámutatok arra, hogy mitől függ a vásárlók árérzékenysége? Mi jelent egy vevőnek értéket? Mikor hajlandó kifizetni többet egy termékért?

A mai blogbejegyzésben – követve az elkezdett sorozatot – ismét legújabb (második) könyvemből veszek ki pár momentumot és osztok meg Veled / Veletek (elvégre mi egy kis közösség vagyunk) hasznos információkat. Természetesen itt csak két pontot emelek ki, részletesebben a könyvben találsz információkat.

Ma már terljesen természetes, hogy egy termék / szolgáltatás nem azzal a céllal lép a piacra, hogy egy “Én is” márka legyen vagy hogy a legolcsóbb termékként kerüljön a köztudatba. Egyre nagyobb szerepet kap a termékek / szolgáltatások identitása, a márkaneve. Nem kívánok most a márkamenedzsmentről írni, de fontos tudni, ha egy magas ár elfogadtatásáról beszélünk (“Miért annyi amennyi? ), mindig szóba fog kerülni a márka is. A két dolog nem fog működni egymás nélkül. Noname termékek (ide értve azokat a márkákat, amelyek el vannak hanyagolva vagy nincsenek megfelelően menedzselve vagy nincs rá anyagi illetve egyéb lehetőség, hogy nagyobb ismertséget kapjon) soha sem drágák, mert nem tudnának labdába rúgni a jól felépített és “karbantartott” márkanevekkel szemben. Nézd csak meg bármelyik széles kínálattal rendelkező áruházban! Most két dologra szeretnék rámutatni egy magas árú termék / szolgáltatás esetén. Pontosan arra, hogy mikor hajlandóak a vásárlók ezekért többet kifizetni.

Ár – érték – minőség

A magas árkategóriájú termékek / szolgáltatások vevői nem impulzus vásárlók. Nem csak gondolnak egyet és kiválasztanak egy nagyon drága Sony Bravia TV-t és nem hasraütésből lesznek Mercedes tulajdonosok sem. A mozgató rugó a márkahűség illetve márkaérték. Ami lehet emocionális (pl. amikor nem tudjuk mi a különbség a Dell és IBM laptop között, de mi a DELL-re azt mondjuk jobb) és lehet tényleges (szaknyelven “észlelt” : tapasztalt, bizonyítható, reprodukálható különbség vagy jellemző, ami miatt mellette döntöttünk). A lényeg, hogy a minőség a legfontosabb ezek közül. A tényleges többlettudás funkciókban is. Nagyon jó példa erre az innovációk (Apple termékek: touch megoldások), amelyek húzzák magukkal a márkanevet is. Sokan azt mondják, hogy a legrosszabb termék is eladható, a legjobb marketinggel. Erre azt mondom: Igen! Egyszer. De hát ki indítana úgy vállalkozását, hogy a vásárló kikalkulált élettartam értéke (CLV) egyenlő az egyszeri vásárlás értékével. Szóval minőség mindenek felett!

Ha a minőség megvan, lesz a szolgáltatásnak / terméknek értéke. Amit a vásárló megbecsül, aminek örül és amivel büszkélkedik (referencia marketing, szóbeszéd marketing). Ha pedig meg van a minőség, ezáltal a termék / szolgáltatás értéket közvetít / realizál, már csak az a feladatunk, hogy a megfelelő árstratégia szerint kiválasztott fogyasztói árat elmagyarázzuk / megtanítsuk az érdeklődőnek.

Gondolj csak bele: Miért kerül annyiba a jelenlegi terméked / szolgáltatásod amennyibe kerül? Mi történne ha ezt az árat megemelnéd? Mit kellene tenned, hogy ezt az árat reálisnak vegyék illetve elfogadják? Mondok erősebbet! Mit kellene tenned, hogy ezt a terméket / szolgáltatást még így, emelt áron is akarja a vásárlód? Sőt vágyjon rá…

Ezzel persze nem azt mondom, hogy árat kell emelned, de érdemes eljátszani a gondolattal, hogy a Te termékednek / szolgáltatásodnak van-e márkaértéke. Természetesen az is igaz, hogy ennek a megválaszolása egy bonyolult felmérés eredménye lenne, de ha a fenti kérdésekre választ tudsz adni, akkor valószínűleg jó úton haladsz a márkamenedzsmentben.

Legfőbb-előny

Ha az előzőekkel egyetértesz és látod is ezek lényegét, akkor még nem ért véget számodra a feladat. Ugyanis minden terméknek / szolgáltatásnak ki kell emelned egyetlen egy előnyét, amit “legfőbb-előnynek” hívhatnánk. Legalább egy ilyennek kell lennie ahhoz, hogy a pozícionálásod lehetőségeket rejtsen és a márkaidentitási törekvéseid ne fulladjanak kudarcba. Ezt aztán ki kell emelned a marketing kommunikációdban és minden olyan tevékenységedben, ahol a célközönséged találkozhat az érintett termékkel / szolgáltatással.

Legfőbb előny egy USB kulcsnál pl. hogy behúzható a csatlakozója (DataTraveler pl.), egy laptopnál a 360 fokkal elfordítható kijelző, a már említett Touchscreen egy telefonnál. De persze nem csak high-tech világban létezik ez. Legfőbb-előny lehet, hogy máshol nem ehetsz “mekis” sajtburgert, csak a Mc Donald’s éttermekben. Nem kapsz ingyenes balzsamos kezelést, csak a város egy bizonyos fodrászatában. De persze az is legfőbb előny, hogy “nem mindenki teheti meg, hogy Gucci ruhákat hordjon”. Egy olyan előny, ami funkcionálisan vagy emocionálisan csak a Te termékeddel / szolgáltatással érhető el.

A Te termékedben / szolgáltatásodban van olyan dolog, amit csak Nálad kap meg a vevő?

A témában további befolyásolási tényezőket közlök a könyvemben, amelynek részletes tartalomjegyzéke itt olvasható.

Hétfőn – a sorozatot egy bejegyzésig megszakítva – az online videók készítéséről és azok marketinghatásáról fogok írni.

.

.