A mai nap a vírusmarketing kezdeti sikereiről lesz szó – természetesen példákkal. Melyik volt az első vírusvideó? Melyik volt az első, amivel 110 millió dollárt kerestek? Hogy lehet egy honlappal 1 millió dollárt keresni? Magyar vírusmarketing? Most mindenre választ kapsz…
pedig el sem tűntek
Az egyik legelső olyan vírus marketing, amely egy filmet promotált az Interneten a Blair Witch project („Ideglelés“) kampánya volt. A film 1999-ben készült és pillanatok alatt siker lett belőle, bevételei meghaladták a 110 millió dollárt. A film röviden arról szólt, hogy egy egyetemista társaság, akik egy rejtélyt igyekeznek megfejteni, eltűnnek a forgatás alatt. Az egész film dokumentumfilm stílusban készült, amely még valósághűbbé tette az egész történetet. Sőt, a fokozás kedvéért még utcai plakáton (képen) is kerestették a szereplőket, a szóbeszéd erősítése érdekében. A reklámozók létrehoztak egy weboldalt is flash játékokkal, fotókkal, videórészletekkel, háttérképekkel, csengőhangokkal, amelyeket az érdeklődők letölthettek és terjesztettek. A project a mai napig a legsikeresebb olyan film lett, amit kvázi házi körülmények között készítettek el.
A legelső vírusvideó
…keletkezése 1970 novemberére tehető, amikor USA Oregon állambeli tengerpartjára egy hatalmas ámbrás cet vetődött, kiszáradt és meghalt. A közeli autópályakezelők a parti őrséggel konzultálva arra jutottak, hogy legegyszerűbben úgy tudják eltüntetni a tetemet, ha azt felrobbantják. Fél tonna dinamittal ez meg is történt, melynek eredménye hosszú másodpercekig tartó „cápa cet-cafat eső“ lett. A vírusvideó úgy alakult ki, hogy egy odarendelt TV stáb felvételt és riportot készített, amely annak leadása után feledésbe merült. Mindaddig, amíg 1976-ban megjelentek a VHS videómagnók és valaki kimásolta VHS videókazettára és kézről kézre elkezdték terjeszteni az emberek egymás között.
Magyar ismertebb vírusok
Ki ne ismerné az RTL Klub csirkés emberét vagy az „Apa kezdődik“ szlogenű reklámot. Továbbá „Emesét“ aki egy banknak hozott jó pár többlet profitot azáltal, hogy az emberek beszéltek róla. A TV2 is elırukkolt egy érdekes vírusmarketinggel, a Jóban-rosszban címő sorozat kampányában, a kültéri plakátokon a szereplőket „összefirkálták“, amely valójában egy felülragasztás volt, de olyan hatást keltett, mintha külső kéz által történt volna. A cél szintén a szájhagyomány elindítása volt, ami sikerült.
Nicolas Anelka elrablása
…amit a Puma, Interneten terjesztett reklámfilmjében látunk. Egy bikinis bombázó fogságba ejtette a Chelsea csatár Nicolas Anelkát és a Luis Felipe Scolarinak üzen (akkori Chelsea edző), hogy a legközelebbi BL meccsen az új, amúgy rózsaszín Puma cípőben küldje pályára a klasszis focistát – egyébként a szervezet visszaküldi Anelkát a PSG-be (előző csapata).
Szoftver, mint forgalomgenerátor
Annak ellenére, hogy a nagy cégek inkább a videó formátumát választják generátornak, sok egyéb és sikeres forgalomgenerátorral is találkozhatunk. Ilyen például a Pilsner Urquell (sör) ingyenes játéka, amelyben hulló sörös üvegeket kell elkapnunk. Minél több sörös üveget kapunk el, annál több sört töltenek a poharunkba (pontszám),
annál gyorsabban jönnek a sörös üvegek és annál több ruhájától szabadul meg egy, a képernyő jobb oldalán tartozkodó, feltünően csinos hölgy.
Vírus-prezentációk
Talán az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb forgalomgenerátorok a Microsoft PowerPoint prezentációk, amelyekbe vicces vagy éppen érdekes, esetleg megható képsorozatokat tesznek. Abszolút sláger, a barátok egymás közti- és a vállalati alkalmazottak belső levelezéseiben, ez miatt is lett a hordozója egy (szinte minden cégnél megtalálható) irodai alkalmazás. Láttam már gyönyörő tájak vagy újszülött babák képeit összefoglaló prezentációkat, de
éppen a mai nap kaptam egy olyan vírusprezentációt, amely olyan vicces képeket gyűjtött össze arról, hogy egy kelet-európai országban milyen vicces cégfeliratok találhatóak.
Az 1 millió dolláros ötlet
A jó forgalomgenerátorok olyan vírusmarketing eszközök, amelyek nem csak azt érik el, hogy tovább legyenek küldve,
hanem hogy beszéljenek is róla. Ilyen például egy angol diák, Alex Tew 1 millió dollárt profitáló vállalkozása, a milliondollarhomepage.com, amely azért volt meghökkentő és érdekes (és látogatott), mert arról szólt a weboldal, hogy azt 1 millió pixelre felosztotta és ezt darabonként 1 $ -ért eladta – kevesebb, mint 1 év alatt. Megdöbbentő történet, megdöbbentő üzleti modell!
A vírusmarketingről még egy, holnapi bejegyzésben fogok szólni. Ekkor megtanítlak vírusmarketing eszközt / kreatívot gyártani…
.
Kategória: 
Címkék: 
Kövess Twitteren!
Csatlakozz Facebook-on!
A jó vírusmarketing kampány alapja a jó kreatív – amiről úgy látom, hogy a holnapi bejegyzésben szó is lesz.
2008-ban az egyik portugál futball klub népszerűsítésére a Draftabc készített egy nagyon kreatív és sikeres (több, mint 600.000-es nézettség), interaktív vírusmarketing kampányt.
A kampány két eszközre, az internetre és a mobiltelefonra épített.
A lényege röviden az volt, hogy a felhasználóknak meg kellett adniuk nevüket, mobil telefonszámukat, majd egy rövid videót láttak, amiben a futball csapat edzője egy teltházas mérkőzés előtt még hiányol egy játékost a csapatból, majd megcsörrent a felhasználó telefonja…
http://dotwom.blogspot.com/2008/06/how-sporting-portugal-went-viral.html
Magyar kedvencem a tavaly e-mailben terjedő Mini Morris kampány volt, mely a Pepsi Mikulásos kampányához hasonlóan több ponton adott lehetőséget a személyre szabásra: http://www.simanvallalom.hu/index.php
Kedves Kriszti,
Köszönöm a hasznos és tanulságos linkeket az olvasók nevében is. Örülök, hogy köztünk vagy.
1. nem ártott volna 1-2 kép, hogy tudjuk vizualizálni a dolgokat.
2. Emese, és apa kezdődik szerintem nem vírus.
Vírus nem = mém.
Apa,buksi kiszökött, Apa kezdődik, ezek szállóigék, de nem vírusok. Mémek!
nálam a sörgyűjtő játék se esik a vírus kategóriájába…
a vicces babákat tartalmazó ppt se vírus…
ennyi erővel a leghosszabb weblap is vírus?
Minden reklám vírus, amely önálló életre kell, beszédtéma (WOM, buzz) lesz belőle, olyan helyre is eljut, ahova, amúgy direkt a reklám által nem juthatott volna el.
Ezt alá is támasztod a honlapos példáddal: Valaki megcsinálta a világ leghosszabb weblapját, a link terjedt, mint a futótűz (anno én is láttam). Sőt még Te is beszélsz róla, kommenteled, beleinjektálod, terjeszted. Most jópár olvasó fogja google-ben megkeresni, hol nézheti meg a világ leghosszabb weblapját.
Látod, ez így működik! Észre sem vesszük…
de mégis, az mit reklámoz, mit ad el a leghosszabb weblap?
Bármi, ami a Guiness rekordok könyvébe bekerül, az vírus?
Minden reklám, amiről beszélünk, az vírus?
Televíziós reklám, melynek utolsó 2-3másodpercében ott van a cég neve, logója, szerintem nem nagyon lehet vírus, ez az alap.
Másrészt 3-al ezelőtti postodban tisztáztad, hogy a gerillamarketing altípusai a WOM, az astroturfing és a vírusmarketing.
Akkor most miért teszed megint a vírusmarketinghez a WOM-ot?
Emese és az Apu kezdődik egyszerűen csak jó reklámok voltak, de semmivel se többek, mint az ‘órodat is tisztíccsa’, vagy a ‘hurka-gyurka’, ‘amikor ultra, kerül a pultra’ ‘ha fáj a lábad könnyen elbánok veled’ ‘szerdaaaaa szerdaaaaaaaaa 10% 10%’ ‘alap,amelyre építhet’ és az összes többi reklám, aminek a szövegét az óvodások is kívülről tudják.
Szerintem nem kellene mindenre ráhúzni, hogy vírusmarketing, ami terjed. Ennyi erővel minden napi hír is vírusmarketing, mert a híradókon keresztül terjed…
Nálam a vírusmarketing ott kezdődik, ha valaki konkrétan azzal a céllal készít el egy videót, weboldalt, ppt-t, bármit, hogy az terjedjen, felkeltse az emberek figyelmét, ösztönzi a megosztást, stb.
Ebből következik is, hogy az 1millió dolláros weboldal nagyon nem vírusmarketing. A szerencsés srác kidobott egy ötletet, hátha lesz valami belőle. A szerencséje pedig az volt, hogy uborkaszenzonban felkapta a BBC, CNN-től kezdve mindenki. Ez aztán már akaratlanul is hozta a sikert, és a terjedést. De semmi tudatosság nem volt benne.
Molnár Mihály köszönöm!
Miklovicz Norbert, te hallottad már a MÉM fogalmát?
Attól, hogy egy spot ötletes, még nem vírus.
A szigetvideó se vírus, a karácsonyi szigetjegy se vírus.
Az Ace reklám se volt vírus, mégis sokan beszéltek róla annó.
Van egy csomó spot,ami az átlagos posványnál jobbra sikeredik, ezek attól még nem vírusok. Csak szimplán jók.
A vírus, amikor titkos csatornákon át, csak kis számú emberhez próbálják eljuttatni(nem TVben vetítik!), és élményt ad, hogy továbbküldheted!
a ‘Kálmán a bizniszmágus’ már nálam az.
@Molnár Mihály : Kösz, hogy itt vagy és üdv a klubban! Nagyon értékes tagja leszel a hozzászólásod alapján.
@Kontár : Sok mindenben igazat adok Neked/Nektek; sok mindenben nem. Nem az a típusú ember vagyok, aki azt mondja, hogy csak nekem van igazam és mindenben leáll vitatkozni a másikkal. Mint mondtam, ez egy szakmai kerekasztal. Másrészről úgy gondolom és hiszek benne, hogy a minden érmének két fele van és egyes dolgokat több féle aspektusból is megvizsgálhatjuk és a gerillamarketing pedig amúgy is egy túl tág fogalom ahhoz, hogy kőbe vésett törvényeket hozzunk. A MÉM fogalmát természetesen ismerem, magában a fogalomban nem hiszek, szerintem egy újkori divat kreálmány.
RGO : A legfontosabb, hogy itt vagytok és hasznos hozzászólásotokkal építitek a magyar gerillamarketing kultúráját. Köszönöm!
a cím még mindig vírusmarketing, ne ugráljunk már a fogalmak között!
a MÉM egy létező fogalom, nem hype,vagy divat. Ha valamit Sas István szájából hallok, elhiszem…
Nem kőbe vésett törvényekről van szó.
A tévében hónapokon át futó, folytatásos spotkampány NEM víruskampány. Ennyi. Ötletes spot, nem több.
@Kontár : Ha azt mondod nekem, hogy a vírusmarketing soha nem keveredik a WOM -mal, akkor nagyot csalódok benned…
Kérlek szépen picit legyél nyugodtabb és hallgasd meg a másik véleményét is. Próbáld azt megérteni. Itt nem történhet meg olyan, hogy valaki kijelent valamit (“ennyi”, “nem több”) és az úgy is van.
Ha azt mondod nekem, hogy az Apa kezdődik című spotban a vírusmarketing keveredik a Wom-mal akkor dugámba dőlök.
Magyar vírusmarketingre nem sok példát hoztál,csak közkedvelt spotokat emlegetsz.
Meghallgatlak, érvelj!
Nem tudom mi az WOM, MÉM stb., hasznos lenne egy szótár a blogon.
Volt egy vicces rajzfilm a Balatonnal kapcsolatban, valami turizmus marketing, a Kft. zenekar zenéjével, na az vírusként terjedt e-mail csatolmány formájában – vagy talán a letöltési linket küldözgették az emberek jópár éve(?).
Másik ötletes magyar példa: nemrégiben kaptam egy vicces pdf-et a pálinka fogyasztással kapcsolatban, amit – főleg férfiak – szívesen továbbküldenek a barátaiknak, mert egyrészt poénos, másrészt még gasztronómiailag is elég tanulságosnak tűnt.
Amúgy nekem mint kereskedőnek mindegy, hogy mi eredményezi azt, hogy az emberek egymásnak küldözgetik, terjesztik az elérhetőségemet vagy reklámüzenetemet tartalmazó akármit, vagy hogy beszélnek rólam, ha önként és ingyen reklámoznak engem fűnek-fának, felhívják a figyelmet a hirdetésemre stb., az egyrészt jellemezhető a “vírus” szóval, másrészt az én szempontomból nézve marketingnek számít.
@Pintér Tamás : Üdv a fedélzeten, kösz, hogy itt vagy! A WOM és MÉM fogalmakat csak be kell írnod a Google-be és rengeteg definíciót kapsz rá. Gondolkozom én is egy szótár összeállításán, de nagyon kényes ügy – látod szinte minden ember kicsit más aspektusból közelíti meg ezeket a fogalmakat.
“hogy mi eredményezi azt, hogy az emberek egymásnak küldözgetik” – De jó, hogy ezt felhoztad! Az I. Marketingextra konferencián erről is beszélni fogok. Nem is gondolnád milyen tudományos háttere van és milyen felméréseket végeztek ennek kiderítése érdekében.
a vírusmarketing lényege, hogy ez az eszköz nem tartalmaz médiaköltést! sőt általában anonim!!! tehát emese nem lehet vírusmarketing, semmi sem ahol szerepel az, hogy kié a reklám.
@Kata : Örülök, hogy hozzászóltál. A vírusmarketingben nem tiltott, hogy ne szerepeljen, hogy kié a reklám. Ha böngészel egy kicsit a youtube-on meglátod, hogy talán nagyobb az aránya annak, ahol kiderül kié a kreatív. Lásd: Puma, Nike, autógyártók, WWF, Trojan Condoms, The Sun, Virgin és még sorolhatnám.
Abban igazad van, hogy nem tartalmaz médiaköltést, de ez szintén az “is-is” kategória. Beinjektáláskor dönthet úgy a fertőző, hogy ő már pedig használ fizetett média megjelenéseket is. Továbbá költés az is, ha fizetett emberek fertőzik a fórumokat, stb.
Anonimitás pedig akkor szükséges, ha nagy felháborodást kelt a videó és bár a készíttetőt “hirdeti” a reklám, mégis elhatárolódik tőle nyilvánosan, hogy valamelyik haragosa, konkurense készítette
Sziasztok!
Na csak, hogy én is leálljak vitatkozni: a posztban említett példák mindössze azt erősítik, hogy az emberek hajlandóak csatornaként funkcionálni, és egyes reklámüzeneteket továbbadni, abban az esetben, ha azok jók.
Ez az, amit a vírusmarketingben igyekszünk kihasználni, de ugye a legjobb vírusok jellemzően véletlenül születnek, legalábbis nagyon ritka az olyan szakértő, aki szalagsoron tud vírust gyártani.
A szezon a fazonnal viszont tényleg eléggé összekeveredik itt, úgy mint általában a kkv marketinges blogokon.
Tehát, a Köszönjük Emese, a jóárasította, a tányérostévé, stb. MÉMEK. Nem kell bennük hinni, attól még léteznek. Például jól látszik ez abból, hogy külöböző kultúrák tagjai különböző mémkészlettel rendelkeznek.
Egyébként nem feltétlenül tekinthetjük a “Köszönjük Emesét”, vagy a “Hasitasi nem kér kódot” sikeres WOM marketingnek,mert az emberek nagyon kis százaléka tudja megmondani, hogy mi volt itt a termék. A jóárasította, és a tányérostévé annál inkább sikeresek, hiszen ott szinte mindenki fel tudja idézni a termék nevét.
Amúgy a WOM és a MÉM szorosan összefügg, de a kettő együtt mégsem alkot vírust. Hiszen a fenti esetekben is még mindig hagyományos ATL eszközökről beszélünk, amik szuperül sikerültek, ezért generáltak WOM-ot, sőt egyesek akár mémmé is váltak.
A vírus is sokmindent jelenthet. A legtöbb vírusnak pl. semmi köze a marketinghez, ellenben körül vesznek minket mindenféle társadalmi vírusok. Nem akarok megküzdeni a definiálásával, mert tény, hogy nagyon megfoghatatlan, de igaza van kontárnak abban, hogy a WOM a MÉM az ASTROTURFING is szorosan összefügg vele, ráadásul még ebbe szokás belekavarni a hálózatelméletet, a hubokkal meg minden ilyesmivel. Amúgy a továbbküldős PPT-k, meg mindenféle lánclevelek valóban virálisan terjednek, és ettől vírusok is, mégsem keverendők össze a vírusmarketinggel, hiszen nem reklámoznak semmit. A társadalmi és marketing vírusok terjedéséről egyébként ajánlom figyelmetekbe Malcolm Gladwell Tipping Point című könyvét, azt hiszem kiadták magyarul is Fordulópont címmel, talán a HVG.
Amit viszont mindketten kihagytatok, az a User Generated Content, ami az egyik legerősebb virális eszköz. Emiatt tartjuk sikeres vírusnak az “Apa kezdődik”-et. Ott rengetegen újra szinkronázálták az eredeti reklámot, és ezek az új, felhasználók által készített vírusfilmek kezdtek terjedni, nem az eredeti film, az eredeti üzenettel. Nem ismerjük a készítő szándékát, így nem lehetünk biztosak abban, hogy ez tervezett víruskampány volt, de tény, hogy ha néhány beépített ember elkezd újraszinkronizálni, attól jó eséllyel a felhasználók is kedvet kapnak, tehát lehet, hogy volt benne tudatosság.
No, nem állítom, hogy tisztába tettem a fogalmakat, mert valóban nem könnyű ügy (nálma is inkább csak intuitíve vannak meg), de érdemes lenne ezeknek kicsit utána olvasnotok, mert az viszont látszik, hogy zavar van a fejekben.
Lódi Kata igen,pont az a lényege, hogy nem a Barátokközt szünetében ‘vírusolom’ meg az embereket, hanem egyszerre csak egy kis csoportot ‘fertőzök meg’, hagyom, hogy a továbbküldés által terjedjen /hógolyó effektus/ azért elvárnám, hogy egy fogalmak tisztázásara indult bejegyzés ne bekeverje őket…
Azért a teljes anonimitással vitatkoznék, szerintem egy packshot a végén elfér, attól még vírus marad
Ami teljesen anoním, és márkához nem, vagy alig köthető az már inkább a gerillába kezd fordulni.
sensimilla jó az összefoglalás, jók a példák.
egy pici márka szeritnem belefér,de amiben szinte végig az adott cég termékeiről beszélnek,és kint figyel a cég logója, és minden nap 4x lejátszák egy hónapon keresztül,meg a bankra is ki van plakátolva, az nekem nem vírus.az egy közönséges spot 1 jó ötlettel.
Kedves Norbert!
“Jajj, mit tettek azok akik neked elmagyarázták ezeket a dolgokat?” -Ez volt az első gondolatom, amikor elolvastam az irományodat. Szerintem utána kellene olvasnod – magyar könyvben, nehogy félreértsd a dolgokat – ezeknek a fogalmaknak először, mert így csak kinevetteted magad a szakmával. Kérlek engedd meg, hogy elöljáróban szóljak a főbb hibáidról. Puszta jóindulatból, hogy tudd, hol kell kezdened az olvasgatást. Az alapoknál..
Az előzőekből ítélve nem azt fogom nagy betűkkel írni amit kiabálni szeretnék, hanem amiről úgy gondolom, hogy nagy jelentőséggel bír.
“Vírus marketing:
A buzz marketing ONLINE csatornákon, platformokon keresztül fertőző formája. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy az üzenetek NEM TRADÍCIONÁLIS MÉDIAVÁSÁRLÁS ÚTJÁN TERJEDNEK – emiatt jóval olcsóbb a hagyományos marketingnél – hanem a FOGYASZTÓK KÖZVETÍTÉSÉVAL.
Többek között a következő csatornákon keresztül terjedhet a vírusmarketing üzenet:
-e-mailek, e-mail hírlevelek
-sms, mms, bluetooth
-videómegosztók, filmgyűjtő szájtok (YouTube, Vimeo, ViralChart, és a magyarok)
-P2P (gyk.: peer-to-peer) fájlcserélő, letöltő közösségek
-közösségi média (remélem nem kell bemutatnom, hogy itt mire gondolok)”
Ez az idézet (a zárójeles kiegészítéseket kivéve) Sas István és Kaizer Gábor “Gerilla szótár”-ából származik
(http://docs.google.com/viewer?url=http://www.sasistvan.hu/files/reklampszichologia/08_Gerilla_szotar.pdf)
Szerintem lapozgasd át!
Még egy-két gondolat:
1. Ha felrobbantanak egy bálnát abból nem lehet “cápa-cafat eső”, de ha tényleg akkor az valóban megér egy vírusfilmet.
2. “Apa, kezdődik” és a “Emese” reklámok TV spot-ok voltak. Ha valami bemegy az ATL-be az többé soha nem lehet gerilla, vírus, buzz, WOM!!!
Az tény, hogy az “Apa kezdődik” spotot szépen eltérítették – többféleképpen – és azok vírusként terjedtek tovább:
pl.: http://www.youtube.com/watch?v=hUvQeZpbDeQ
Ha szeretnéd, írok példákat még vírusmarketingre és könyvcímeket, amiben ezek a dolgok szépen le vannak írva és akkor nem kerülsz fogalomzavarba.
@Dániel : Szakmai hozzáértésedet soha sem az fogja alátámasztani, hogy ha egy másik szakértővel szemben felülpozícionálod magadat és személyeskedsz, sértő megjegyzéseket teszel. Ezt tanácsolom megfogadni.
Kérésem függvényében legközelebb csak a szakmai részére fokuszálj. A személyeskedést nem toleráljuk ezen a blogon és mint látható a gerillamarketing téma kommentelése sok érzelmet vált ki belőletek is.
Ettől függetlenül örülök, hogy hozzászóltál a témához.
Nem pozícionáltam magam felül magam, nem is személyeskedtem, sőt szerintem nem tettem sértő megjegyzéseket sem. Egyszerűen leírtam a véleményemet. Ez a komment értelme. A véleményem meg az, hogy fogalomzavarban vagy a témával kepcsolatban. És csak jóindulatból tanácsoltam, hogy tisztázd ezeket a dolgokat.
Ha meg egy olyan helyet szeretnél, amelyben a szakmai mellényúlásaidat nem bírálják, javaslom, ne nyilvános közösségben gondolkodj. És ha már itt tartunk elég pitiáner dolog kitiltani a negatív kommentelőket a blogodról..
@Dániel : Olvasd vissza, most is kioktatsz
Remélem az ügyfeleiddel nem így bánsz… Egy idézettel szeretnék válaszolni Neked, ami igazat ad Neked is és annak a ténynek is, hogy mindig van mit tanulni (akár a kommentelőktől) és annak is, hogy különböző dolgokat különböző aspektusból lehet megközelíteni.
“Megtanultam, hogy a hibák éppen olyan jó tanítómesternek számítanak, mint a sikerek.” – Jack Welch, GE volt elnök-vezig.
Akik nem a szakmához és a témához kívánnak hozzászólni, hanem azzal még köszönő viszonyban sem lévő témában próbálják kifejteni nézeteiket, azokra a továbbiakban sem vagyok kíváncsi. Ezt vagy elfogadod, vagy nem látogatsz ide többé. A távkapcsoló a kezedben van és a “konkurencia is csak egy kattintásra van”. Jó hétvégét!
http://kontar.blog.hu/2010/01/29/elo_a_raccsal
nekem ez a kedvenc vírusom.alig látott videók, de mégis milyen jók.
Egyetértek Gibicsár Dániellel.
Úgy látszik, sajnos tendencia lesz Magyarországon a veszekedés. Norbi!
Emelkedj felül a beszólásokon és csak egy szóval válaszolj!
MEGBOCSÁTOK!
Hidd el, nem érdemes vitatkozni! Az internetes fogalmak nem ugyanazt jelentik mindenki számára, ezért el kell fogadni, hogy egy szóról mindenkinek más jut az eszébe. Én személy szerint örülök annak, ha bántanak, mert az azt jelenti, hogy zavarok. Tehát értékes, amit csinálok és ez a legfontosabb, hogy észrevegyenek.
Kitartást, megbocsátást és sok hozzászólást!
Ákos
Nem tudom, hogy mi mit vesz alapul, de Jay Conrad Levison “Guerrilla Marketing” könyve 1982-ben jelent meg, és meglepő hogy még ma is ezt tartják az alapnak. Például Kotlert “fikázzák”, aki azért termékenyen és pár évente átdolgozza a könyvét!
@ Norbert: Szerintem a témához szóltam hozzá. És elmondtam a véleményemet neked. Nem téged bíráltalak, csak a forrásokat, amelyek nem világosan magyarázták el a dolgokat. Azt, hogy te ezt nem építő kritikának vetted, az már nem az én hibám. Hidd el, ha azt úgy ítélem meg, hogy az ügyfeleimnek nincs igazuk, ezt nekik is elmondom szerintem ebben a szakmában közös érdek a sikeresség és én mindig ezt veszem alapul. És igazad van, mindenki tanulhat minden nap valamit…és szerintem mindnyájan ezért vagyunk itt, mert ez a weben valósulhat meg jelenleg a leggyorsabban. Én elfogadom amit mondtál, kérlek te is legyél kompromisszumképesebb.
@Gróf Ákos: Igazad van, lehet dolgokat különbözőképpen értelmezni, de van szezon és van fazon.. Ezek a fogalmak nem olyanok, mint pl.: a hajó, amiről valakinek a Titanic, valakinek pedig egy balatoni sétahajó jut eszébe. Nem mondom azt, hogy húst fogok főzni, amikor már be van pácolva sütésre készen. Norbert TV reklámokat említett vírusként és ez helytelen volt. Itt nem “megbocsátás”-ról van szó, hanem arról, hogy álljuk-e a kritikát avagy sem. Nem bántani szerettem volna, hanem segíteni neki. És nem azért vettem észre, mert értékes volt, amit mondott, hanem azért, mert a laikusokat is fogalom zavarba hozhatja ezzel.
@Dániel : Köszönöm a hozzászólást és köszönöm, hogy kijavítottál. Fontos ez, hiszen a cél az, hogy az olvasó mi általunk, mi pedig egymás által fejlődjünk. A gerillamarketing színtere nem az ATL – tökéletesen egyetértek. De azt most is mondom, hogy ATL-es kampányból lehet “szóbeszéd” (WOM \ buzz), ami pedig gerillamarketing.
Én el tudom képzelni, hogy tőkeerős cégek olyan ATL kampányokat csinálnak direkt, hogy abból szóbeszéd legyen. Általánosságban Neked van igazad, de itt néha annyira elmosódnak a határok, hogy maradjunk a döntetlenben és következzen a 10 perc szünet
Kedves Norbert!
Végzős hallgató vagyok, és a szakdolgozatomat írom. A témám: “Áldokumentumfilm, mint reklám/A Blair Witch Project mint áldokumentumfilm hatásmechanizmusai” Kérdésem a következő lenne, hogy tudnál-e nekem valami szakirodalmat ajánlani, vagy esetleg bármiféle hasonló anyagot mely segítené munkámat, gondolok itt olyanra mely nem bukkan fel az első öt helyen a google-ba való beírását követően
Egy fejezetet szentelek a vírus marketingnek, és úgy érzem még nem látom át kellően a témát, egész pontosan gondba vagyok, hogy milyen példákkal támasszam alá.
Előre is köszönöm segítségedet!
@Patrick : Konkrét diplomamunkát is tudok ajánlani vírusmarketing témából. Azt hiszem közel 150 oldalas. Ha az nem segít, akkor semmi. Egyébként a Blair Witch Project -ről sok anyag van, csak beljebb kell kutakodni a találati listán. Minden esetre hívj fel vagy írj az e-mail címemre, mert ilyen szakértői anyagok nem röpködnek az interneten és én sem szeretném elindítani.
A vírusmarketinggel kapcsolatban az I. Marketingextra konferencián is fogsz hallani érdekeset, többek közt a pszchiológiájáról…