Marketing pszichológia : A Maslow-piramis

A marketing, mint tudomány nagyon összetett dolog. A marketingsiker (is) mindig egy komplex, összetett inputsorozat eredménye. Az egyik ilyen bemenet a vevőpszichológiai ismeretek, kutatások felhasználása. A cikk végén talán Te is úgy gondolod, hogy sokkal eredményebb tudsz lenni, ha tisztába vagy azzal mi mozgatja a vásárlás rugóját az emberekben.

Még mielőtt írnék az online videókkal, videó marketinggel kapcsolatban, ma egy kis kitérő egy – szerintem – hasznos és elengedhetetlen marketing területre.

A marketing pszichológia szerintem az egyik legnagyszerűbb dolog, ami ebben a szakmában létezik. Nem csak azért, mert kutatáson és megfigyeléseken alapszik, így hitelesnek és megbízhatónak tekinthető. Hanem azért, mert az ember valamilyen pluszt érez, amikor olyan információk birtokában jut, amivel úgy érzi: ismeri a célközönségének viselkedésének magyarázatát, forrását. Ez egy versenypiaci helyzetben piacvezetőséget jelenthet – vagy éppen csődtől menekíthet meg.

A négy nagy marketingpszichológiai folyamat közül ma a motívációval fogok foglalkozni (másik három: emlékezet, tanulás, érzékelés) – azon belül pedig Abraham Maslow elméletével.

Ő volt az, aki azt kutatta, hogy az egyes emberek (pl. a Te célközönséged) miért vásárolnak mást más időben. Egyáltalán mitől függ az, hogy az egyének mást – mást vásárolnak eltérő időben. (Eltérő idő alatt itt hónapokat, éveket értsünk!). Mivel a vásárlás szükségletet elégít ki, úgy is feltehetném a kérdést, hogy miért van az, hogy más – más időben más szükséglet kielégítésére van igénye a vevőnek? Na pontosan így gondolkozott Maslow is és megalkotta az ún. Maslow-piramist, amely egy piramis alakzatba rendezte azokat az összefoglaló szükségleteket, amelyre egy embernek szüksége lehet. Legalulra a legelemibb szükségleteket rendezte, a csúcsra pedig azt, amik már a korábbiak teljesülése esetén kialakulhat egy emberben.

.

Egyik legalapabb elmélet : Maslow-piramis

Egyik legalapabb elmélet : Maslow-piramis

.

Ha megnézzük az ábrát, akkor egyből homlokunkhoz is csapunk és azt mondjuk: ez teljesen logikus. Hiszen hiába akarunk egy fiatal házaspárnak drága klubtagságot kínálni, ha felmérésünk alapján éppen albérletben laknak. Nagy valószínűséggel nem egy ilyen jellegű “valahova tartozásra” (összetartozás, 3. réteg) készek költeni, hanem egy saját lakásra. Maslow elve is ezt igazolja: előbb teljesülnie kell a fontosabb biztonsági szükségletnek (saját lakás, 2. piramis réteg), hogy felmerülhessen az igény, hogy egy héten többször elmenjen valamilyen klubba is. Mint említettem: Ez utóbbi a Maslow piramis szerint a 3. réteg (összetartozáson belül : társadalmi kapcsolatok).

Ha már “továbbjátszunk” a szükségletekkel, akkor az is nyilvánvaló, hogy a piramisban betöltött pozíciónk változhat is.  Nem csak felfelé, hanem visszafelé is. Például ha egy sikeres céget vezetsz és máról – hónapra az tönkre megy (azzal együtt a biztosítéknak jelzálogosított házad is elúszik), akkor visszacsúszol a piramis aljára, mert ismét a fizikai biztonságod, a saját tulajdonos a tét. Az, hogy legyen hova haza menni. Ilyenkor nem hiszem, hogy bárki is azon gondolkozna, hogyan valósítsa meg önmagát…Logikus!

Persze Maslow elve sem válaszol meg minden kérdést, de egy nagyon jó, plusz (ellenőrző) eszköz akkor ha vannak piackutatási eredményeink a célközönségünkről. Egy jó kiinduló eszköz, hogy megfelelő információk birtokában mi is rájöjjünk hasonló következtetésekre a célközönségünkkel, vásárlóinkkal kapcsolatosan.

Minél jobban ismerjük vevőinket, annál jobban tudjuk, hogy mire van szükségük. A célunk az értékesítés, a szállítóközege pedig a marketing és annak művészete – beleértve a marketingkutatást és a marketingpszichológiát is…

Köszönöm a lektorálást @kristerix -nek!

.

Hozzászólhatsz, vagy hivatkozhatsz erre a cikkre a honlapodon.

5 hozzászólás to “Marketing pszichológia : A Maslow-piramis”

  1. Német Józsi szerint:

    Érdekes dolog, mikor vki marketing tanácsadónak hívja magát és ilyenkor ismerkedik egy marketingképzés alaptantágyával.
    Kedves Norbert, ez nem alapvető h ismerd a marketing pszichológiát?

  2. Miklovicz Norbert szerint:

    @Józsi : Félreértesz. Én egy picit mélyebbszintű vevőpszichológiába ástam magam bele, de mindenképpen akartam egy posztot egy olyan elvről, amit sokszor lehet hallani, de nem mindenki érti a mögötte lévő tartalmat.

    Azért köszi a feltételezést ;)

  3. Kóczé László szerint:

    Kedves Norbert!

    Kíváncsi lennék a véleményedre a gondolkodásra és cselekvésre való ösztönzés témakörében. Itt egy ország, tehetséggel és még sok mindennel megáldva. Erre mi történik, állunk egy helyben és próbáljuk eladni egymásnak a szolgáltatásainkat.
    Szerinted hogy lehet munkára, alkotásra, teremtésre ösztönözni az embereket?
    Pénz is van, tudás is van, lehetőség is van.
    Még is valaki mástól, vagy valami mástól várjuk a megoldást!

    Mennyivel jobb lenne, ha a megoldás része lennénk és nem a probléma része.

    Várom válaszod

  4. Miklovicz Norbert szerint:

    @László: Én azt látom, hogy a legtöbb olyan személy, akikre Te hivatkozol, azok nincsenek a megfelelő ismeretek, tudás birtokában. Ez egy tény. Másik, hogy nincs kreativitásuk. Ebből pedig nem sül ki semmi jó, új dolog. Teljesen igazad van, én is észrevettem ezt. Sokszor saját magamat is “ostorozom”, hogy elkerüljem a szürkeséget és az “én is” érzést. Meg kell hagyni, nehéz szakmailag másnak lenni!

    Másrészről (mivel minden éremnek két oldala van), ez nagy lehetőség olyanoknak, akik kicsit másak és megkülönböztetően kommunikálják cégüket, tevékenységüket. Könnyebben kiemelkednek a szürkeségből…

    Talán az a baj, hogy még mindig működik az a gondolkozásmód, hogy készítek egy weboldalt, hírlevélfeliratkozót, csinálok adwords-öt és majd x % -a a listámnak vásárol. Nem is vágynak többre. A közösségi oldalakon üzenetekben amerikai MLM csodákat küldő egyénekről már nem is beszélve :)

    Ebben persze az ügyfelek is hibásak, de méginkább az, aki nem törekszik, hogy online vállalkozása ne csak offline legyen, aki nem készít piackutatást új terméke bevezetése előtt és akinek egyszerűen nincs meg a szellemi tőkéje ahhoz, hogy lehet másképp is lehet.

    “munkára, alkotásra, teremtésre” pedig szerintem úgy lehet motíválni embereket, ha érdekelté teszed őket. Lehet ez az, hogy lesz pénze új ruhára, új autóra vagy elviheti a feleségét egy drága színházba. Vagy csak egyszerűen nem fog annyit idegeskedni, biztonságérzete lesz – vagy akár büszke lesz magára, úgy érezheti megvalósíthatja önmagát.

    Tehát akinek ezt a lehetőséget megmutatod, mint egy “előtte – utána” dolog és még akkor is noszogatni kell, abban pedig nincs belső (akár látens) motíváció és erő. Én azokra nem szoktam energiát pazarolni.

  5. Bea szerint:

    Kedves Norbert!

    Ez egy jóindulatú e-mail!!!

    Ha már tanácsokat adsz és más embereket vezetsz, írj a magyar nyelv nyelvtani és stilisztikai szabályainak megfelelően, légy szíves!
    Csak hogy egytlen kifejezést, magyartalanságot emeljek ki a sok közül: nincs olyan szó, hogy “legalapabb”, a beszélt nyelv talán ismeri, de az irodalmi, sőt szakirodalmi nyelv nem. Van olyan, hogy “legalapvetőbb” elmélet, vagy “alapelmélet”, és lehetne még további szinonímákat találni…

    A hitelesség szerintem itt (is) kezdődik! Ha konyhanyelven, hibákkal írsz, sok embernek olyan érzése lesz, hogy ez az oldal is csak “vak vezet világtalant” alapon működik, mint oly sok más honlap.

    Szerintem a szakmai profizmus mellett az igényesség is nagyon-nagyon fontos – hosszútávon legalábbis ez az, ami kifizetődő!

    Ha nem akarod, ne tedd ki a hozzászólásomat a blogra, nem a köznek szól, hanem Neked!

    Üdvözlettel,
    Láng Bea

Szólj hozzá!

Powered by WordPress | iFreeCellPhones.com has the Best Cell Phone Deals. | Thanks to PalmPreBlog.com, Find Best CD Rates and Fat burning furnace
Read previous post:
Mi befolyásolja a vásárlók árérzékenységét?

A termék vagy szolgáltatás ára lehetőségeink egyik faktora, hiszen sok minden (sokszor magának a cégnek a sorsa) függ attól, hogy...

Close